Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Sári Zsolt: Típusterves építkezések és az életmód átalakulásának kapcsolata

ség jelent meg. 2 5 A tervekben nem szerepelt beépített tüzelő a kéményekhez kályha beállítását javasolták. Az építtetők többször a tervektől eltérően, szintén a korábbi életmódjukat mintaként használva kemencét építtetek a lakásokba. A legelterjedtebb forma a boglyakemence volt, néhány helyen szögletes, de mind­kettő már padka és rakott tűzhely nélküli. Avastűzhely, a sparhelt nyáron a kony­hában, télen a szobában állt. A szobát és a konyhát is fehérre meszelték a koráb­bi gyakorlatnak megfelelően, a falak színes festése, mintázása az 1951-évi mész­hiány idején terjedt el, ekkor egy helyi asszony kezdte el sablonos mintával feste­ni a házát, amelyet egyre többen vettek át. 2 6 A FAGI-házak lényege - településtől függetlenül ' 7 - az új telepek, falvak létrehozá­sa, és a szociális, lakáshelyzet javítása volt. Míg a típustervek bizonyos anyagfelhasz­nálást tettek szükségessé, többek között a szilárd alapozás, téglafal, cseréppel fedet tetőszerkezet. Ez nem minden esetben valósult meg, a gazdasági körülmények, a költségek csökkentése miatt több helyen olcsóbb megoldásokat kerestek, Hajdúviden vagy Ebesen is a házak fala vert vagy rakott sárfal, illetve vályogfal volt. Az ebesi FAGI-házak terméskőalapra (110-130 cm) épültek vályogfallal, a nyílászá­rók az előre legyártott ajtók és ablakok voltak, a tetőket pedig cseréppel fedték. Az oromzatokat ritkán díszítették, néhány esetben virág- és rozmaring motívum, több esetben pedig az évszám díszíti a lakóházak vértelekit. 2 8 Az 1960-as évektől egyre több lakóház utcai és udvari homlokzatait színezték. Az új porták kialakítása során a porta képe is hol hagyománykövető, hol újító volt. Általában két porta határán fúr­tak kutat, a terveken szereplő kerekes kutak helyett azonban aki tehette gémes ku­tat állított, gyakran a tanyáról hozták be a régi kutak gémjeit. Az utcakép kialakí­tása során a házak előtti kiskertek, virágoskertek új elemként jelentek meg az ötve­nes évek elején. A kerítések megjelenése is új elemként kezelhető, hiszen a tanyá­kon nem használták a telkek elválasztásához, ez a faluba költözéssel alakult ki, for­máját és anyagát tekintve drót, vessző és nád volt. A gazdasági építmények megépí­tésének nehézsége az alapanyag és a pénz hiánya volt, az 1950-es néprajzi megfi­gyelés archaikus formák térhódítását írta le 2 9: a vermes építkezési forma, a földólak a beköltözés utáni években voltak jelen, később folyamatosan építették meg a kor­szerű melléképületeket. Az életmód átalakulása szempontjából nagyon fontos lépés volt a villanyhálózathoz va­ló kapcsolódás, amely Ebes és Hajdúvid esetében a beköltözéssel egy időben (néhány év alatt) zajlott le, azaz a faluba költözés az elektromos áram használatát is magával 25. Hasonló megfigyelését írta le JANÓ Ákos is Hajdúvid esetében: „... az építő vállalat fallal kamrát vá­lasztott el úgy, hogy a konyha L alakúvá vált. Az Építési Iroda a konyhának a kamra mellé benyúló ré­szét mosótérnek szánta. A lakóknak ez a megoldás sem tetszik... A kamra és a mosótér közötti falat többen elbontották és azt a konyha és a mosótér közé építették fel. Ezáltal a mosótér megszűnt, a kam­ra megnagyobbodott, de a lakók véleménye szerint a mosótérre nines is szükség." JANÓ Ákos 1963. 35. 26. SZOLNOKY Lajos 1953. 132. 27. FAGI házak épültek többek között Ebesen, Hajdúviden (Hajdú-Bihar m.), Gerjenben (Tolna m.), Rúzsán (Csongrád m.), Viszen (Somogy m.), Nagyradán (Zala m.) 28. SZOLNOKY Lajos 1953. 133. 29. SZOLNOKY Lajos 1953. 138-140. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom