Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Hortoványi Piroska: Neked volt gyerekszobád? – A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében

idő miatt népszerűek. A tábor időzítése kiváló, hiszen a nyár elején összekovácsolja a társaságot, ezért a bandázás az egész szünidőben megmarad. Ősztől kezdve viszont az egyetlen találkozási pont a Teleház, ahol könyvtár, és internetezési lehetőség van. Ilyenkor ez a gyülekezési pont, természetesen sokkal ritkább és rövidebb az így eltöltött idő.

3

8 Ebesen más a helyzet, itt a közösségi játékok sok esetben felnőttek által, az iskola köré szerveződnek. Ezekre a játékokra is az eszközhasználat a jellemző (foci, bicikli

1

9). A gyermekeket inkább egy-egy szakkör vagy különóra tartja össze, így a szünidőben nem jellemző a csoportosulás. A gyülekezési hely nyáron is az iskola udvara, vagy a játszótér. Csoportok léteznek ugyan, de a közösségi élet kevésbé intenzív. A csoportosulás leginkább a 10-14 évesekre jellemző. 10 éves korig ritkán engedik el egyedül a gyermeket a faluban: „Ez a világ más, mint a mi világunk. Más most má gyereknek lenni. Veszélyesebb. Szerintem sokkal veszélyesebb. A mai világ! Nem nézem jó szemmel, hogy a kislányom 9 éves osztálytársai egész nap a faluba csavarognak. Én ezt nem nézem jó szemmel, nem látom értelmét. Az enyémeim nem is voltak kint egy percet se a nyáron. Játszótérre, iskolába is szülői kísérettel megy. Az idősebbek pedig sokkal inkább kötődnek az iskolai közösséghez, mint a faluhoz. A középiskola nem a faluban van, és ez is gyengíti a falubeli csoportkohéziót. Összegzés A hagyományos paraszti réteg életmódját az akkori gazdasági rend határozta meg. A gazdasági, társadalmi változások a falusi réteg életmódváltozását vonták maguk után. Ezek a folyamatok az addigi közösségek felbomlását, átalakulását eredményezték. A gyermek fogalmáról alkotott elképzelések is jelentős változáson mentek át a 20. században. A hagyományos paraszti társadalomban a gyerekek korai munkába vonása a paraszti nevelést alapvetően meghatározza, az erre való felkészítés szigort, keménységet kívánt. A kényeztetés a legnagyobb nevelési hiba.

4

1 Mivel a gyermekek lassacskán a presztízsharc eszközei lettek, az ezredfordulón megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy a nevelési elvek között fontos szerepet kap a kényeztetés. Egyfelől a kreativitás is visszaszorult, hiszen a gyermeknek nem önállóan kell kialakítania saját világát, hanem mindent készen kap (játékszerek, rajzfilmek). A szülőktől való elszakadás is nehézkesebbé válik. A felnőtt státuszának elérése egy sokkal hosszabb folyamat eredménye, és nem függvénye az anyagi támogatásnak. Némely dolgokban sokkal hamarabb önálló a gyermek, a fiatal, más szempontból viszont önállótlanabb lett. A gyermekre sok38. „ Es a Teleházba nem szoktak járni a falubeli gyerekek? De összejárnak. Este van, hattól kilencig, nyitva van, akkor van könyvtár is. Es oda is szoktak járni? Igen, elmennek, igen szeretik. Most nem is az, hogy gép, meg ilyenek, de elmennek beszélgetnek. Főleg télen jó, mert télen nem igazán találkoznak. Mi is hazaérünk, fél öt, tudod, már sötét van. Kimenn i nem nagyon lehet a sötétben. Ott legalább összejönnek egy picit, beszélgetnek, rosszalkodnak, interneteznek is egy picit. 39. Focizni rengetegen fociznak, öröm oda kimenni, imádok oda kimenni, de tulajdonképpen ennyi. A gyerekek vagy otthon tévéznek, vagy számítógépeznek, vagy csavarognak, bicikliznek. Nincs itt semmi. EA.-nével készített interjú részlete. Ebes. 40. EA.-nével készített interjú részlete. Ebes. 41. JÁVOR Kata 2000. 317