Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Hortoványi Piroska: Neked volt gyerekszobád? – A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében

nem termelnek, csupán saját maguknak, és az ott eltöltött idő örömére szolgál ez a tevékenység. A faluközösség koherenciája sokkal erősebb volt, míg lakosság együtt töltötte mindennapjait. MA a közösségi élet eseményei alulról szerveződően a különböző szervezeteken keresztül történik. A háztájival nem hagytak fel teljesen, de már nem jövedelem kiegészítésként, csupán saját maguknak termelnek. Ebes tervezőasztalon született szocialista település volt a rendszerváltást megelőzően. A környező tanyákon lakókat telepítették ide az 1949-ben létesült téesz mellé. 1952. január 2-án volt a község hivatalos megalakulásának ünnepélyes tanácsülése. Összesen 116 FAGI- ház, tanácsház, iskola, orvosi rendelő, járda és villanyhálózat épült. Házakat lehetett igényelni, állami hitelből, 15 év törlesztés mellett az OTP-n keresztül kerültek kiosztásra, ezek voltak a FAGI- házak. A telkeket sorhúzással osztották ki, még az építkezés megkezdése előtt. A kezdeti években Ebes a tanácsi és pártszervezetek segítségével tartotta fenn magát. A napközi otthonos óvoda 1955-ben egy csoporttal kezdte el munkáját. Kezdettől fogva nagy népszerűségre tett szert. A hatvanas évek kezdetén a téesz igazi nagygazdasággá nőtte ki magát, ekkor indult fejlődésnek a falu. Sokan azért költöztek a településre, mert a téesz folyamatosan fejlődött, és a legeredményesebb termelőszövetkezetek közé tartozott az országban. A falu szinte teljes lakossága itt dolgozott.

4A következő 10 évben 160 ház épül. 1967-ben duplájára bővítik az iskolát, és egy 120 férőhelyes diákotthont megnyitnak, mely ezután 21 évig működik. A körzetesítés 1972-ig az 1908-tól kiválóan működő tanyai iskolákat, több mint hat évtized iskolaépítő munkáját, nevelési tradícióit szüntette meg és számolta fel. 1977-ben kibővítették két csoportnak megfelelő foglalkoztatási és szociális helyiségekkel és egy főzőkonyhával. Mára Ebes lakosságának lélekszáma 4407 fő.

5 Az események tükrében nyomon követhetjük, hogy Ebes heterogén lakossága folyamatosan gyarapodott. Itt gyorsabban lezajlottak az urbanizációs folyamatok, mint a magyarországi falvak nagytöbbségénél, hiszen a falu lakói kiszakadtak addigi közösségükből, így érvényét vesztette az addigi normarendszer, és felgyorsult a hagyományos paraszti értékrend, gondolkodás- és viselkedésformák átalakulása. A rendszerváltásig nagytöbbség a téesz kínálta munkalehetőségeket használta ki. Munka: A gyermek életkörülményeit az a társadalmi helyzet határozza meg, amibe beleszületett. Az önellátó paraszti gazdaságban minden emberre szükség van ahhoz, hogy fenn tudják tartani magukat. Tehát az újszülött hátráltató tényező, hiszen kieső munkaerőt jelent, élelemben viszont egyre többet kell termelni. így az anyának, ha szült, nagyobb terhet jelentett, mint manapság. Az időkiesés miatt a kisgyermekkori évek alatt arra törekedtek a szülők, hogy minél jobban tudják végezni munkájukat továbbra is. így érthető, hogy míg a felnőttek munkateljesítményét nem tudta megközelíteni, a fiatal nem számított a család tel4. LEGEZA Borbála gyűjtése alapján. 5. Központi Statisztikai Hivatal. http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?\N= 1461

4 2009-10-05. 309