Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Halák Emese: A kerítések nyelvén – Avagy változó típusok és jelentéstartalmak Erdőhorváti rejtett jelrendszerében

melyek szélezett, fazonra fűrészelt formája és késői keletkezése az új „kerítésdivat" követését jelzi, amit így szintén a reprezentativitás iránti igény visszatükröződésének tekinthetünk. A divat változására és ennek presztízs meghatározó voltára jó példa, mikor az anyagában és megmunkáltságában sokszor bonyolultabb, drágább, esztétikusabb fémkerítésekre rácsavarozzák az új szélezett, fazonra fűrészelt deszkalapokat.

24 Az utca mindenfajta kerítésére általában jellemző, hogy lábazattal (többnyire betonzsalus) lettek ellátva, a kapuk magasabbak a kerítésnél, de a kerítések átlagmagassága is itt a legnagyobb. Itt található a legtöbb csengő (a házak 25%-ánál) és postaláda (a házak 55%-ánál) a faluban. A funkcióhierarchia alakulása tehát: a külső behatolókkal szembeni védelem aláhúzása mellett a presztízs funkció erős jelenléte is megfigyelhető, melyhez a határjelzés funkciója és visszafogott önkifejezési lehetőség társul. Mellékutca Fazonra fűrészelt deszkakerítés épített terméskő oszlopokkal és lábazattal (HÁLÁK Emese felvétele) A mellékutcák kerítései közül az első csoportot az „egyszerű mellékutcák" kerítései adják. A csoportról általános elmondható, hogy itt határozhatóak meg legkevésbé közös nevezők a tulajdonságok milyenségét illetően. A fém és fakerítések vegyesen fordulnak elő a készítés technikájának és idejének tekintetében egyaránt változatos formában. Itt a legkiegyenlítettebb a praktikus és esztétikus anyag és technikaválasztás, és az egyediség is itt kap legnagyobb teret. Jóformán minden különlegesebb, egyedibb kerítés, valamelyik mellékutcában kapott helyet, melyet a kevesebb közösségi elvárás igazolhat. A funkcióhierarchia alakulása: védelem és/majd presztízs funkcióját követi a határjelzés szerepe. A második csoportot az újsor (Nagykert utca) kerítései jelentik, ahol az egész falut figyelembe véve a legegységesebb utcakép figyelhető meg, ami az aktuális divathoz, újfajta „normához" való kötődés fontosságára utal. Altalános jellemző a tégla vagy terméskőzsalus falazott lábazattal és oszlopokkal ellátott, barnára festett szélezett, fűrészelt deszkakerítések egyértelmű dominanciája. A tartószerkezet itt esztétikus, drága, míg a kerítésmezők, kapuk olcsóbb, egyszerűbb, praktikusabb kivitelezésűek. A kerítések többnyire újak, a '90-es évek után készültek, magasságuk általánosan alacsony. A ház korlátjai (erkély, terasz), esetleg a belső kerítések is a frontkerítéssel harmonizálnak. A kapukat nem zárják, sőt gyakran tárva nyitva állnak a sok „kutya harap" tábla ellenére is. Ezeknél a kerítéseknél a funkcióhierar24. Több példát is találunk erre Erdőhorvátiban. 243