Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Halák Emese: A kerítések nyelvén – Avagy változó típusok és jelentéstartalmak Erdőhorváti rejtett jelrendszerében

kerítésekre emlékeztetnek az „U" keresztmetszetű szögvasakból készült, de sablonokban hegesztett gyári kész kerítéselemekből, álló gyári vaskerítések. Származásukat tekintve ezekkel azonosak, azonban küllemre nagy eltérést mutatnak a gyári elemekből lakatos által összehegesztett, kovácsoltvas jellegű kerítések, melyek a gyári vasöntvények, illetve tömör vasrudak összetoldozgatásával kísérlik meg a kovácsmunkát imitálni. A lakatos kerítések csú­csát a műlakatos kerítések jelentik, melyek felismerhető stílusjegyekkel fémjelzett, művé­szi színvonalon megmunkált elemei összetett, díszes mintákat adnak. Egységes jellemzőjük a felhasznált fémek hidegen való megmunkálása: lemezdomborítás, vékony anyagok hajlítá­sa stb., mely során keresztmetszet változás nem megy végbe az anyagon. Végül elérkeztünk a fém kerítések utolsó nagy típusához, a kovácsoltvas kerítésekhez, melyek specifikuma a tö­mör vas erős keresztmetszet változásokkal járó, meleg megmunkálása, a határozott stílusjegyek és a csomópontok kialakításának kovácstechnikát megkövetelő formái: a pántolás, szegecselés vagy bújtatás. A technika bonyolultsága, és a mindenkori magas ár miatt e két utolsó, csupán a legmódosabbaknál jelentkező kerítéstípus Erdőhorvátiban is mindössze néhány portán jelent meg. A falazott kerítések közé soroltam a mogyorófából, gyertyánból és fűzfából fonott paticskerítéseket' 1' és a kővel vagy téglával falazott kerítéseket. Ezt a sort egészítik ki a beton­ból készült deszka-, beton, illetve kőzsalus kerítések. 2 0 A faluban vályog, illetve rakott vagy vert falas kerítésre példát nem találtam. A típusokról összességében elmondható, hogy magukban is erősen korjelzők, hiszen egy­egy időpontban hozzáférhető, rendelkezésre álló anyag és technika használat, divat diktál­ta jellegzetességeket tükröznek. A formai, szerkezeti, alapanyagbeli vagy technikai mi­lyenség azonban nemcsak az egyes típusok időmetszetben elfoglalt helyét jelöli ki. A tí­pusváltozatok egy falun, sőt egyes telkeken belül tehát egyazon időben is megjelenhet­nek, így egy időmetszeten belül az adott kerítéstípus jellemző térbeli elhelyezkedése is jelzés értékkel bír, méghozzá a kerítéstípusok tulajdonságait {pl.: magasság, áttörtség, tar­tósság, reprezentativitás) meghatározó funkciók hangsúlyeltolódásának, változó hierarchi­ájának tekintetében. „Aszerint, hogy hová kerül a kerítés, minőségileg is különbözik. Az utcára lehetőleg jobbat, mutatósabbat állítanak, míg bent a telken elmegy a silányabb is." - jegyzi meg SZOLNOKY Lajos. 2 1 A térbeli különbségeket azonban nemcsak egy telken, hanem a falun belüli eltérő helyezet is alakítja. A képet pedig még tovább színesítik a ke­rítéseken megjelenő, azok jelzésértékét növelő, funkciósorát bővítő tárgyak, mint pl. a csengő vagy a postaláda. Nézzük tehát, hogyan jelentkeznek ezek a típusok vertikális és horizontális síkon, azaz időben és térben. Vertikális (időbeli) változás A különböző korszakok kerítéseinek jellemzőit vizsgálva a készítésük idejét tekintve három korszakot különítettem el elsősorban a különböző politikai, társadalmi és gazda­sági helyzetek kerítések funkcióiban és tulajdonságaiban való letükröződése alapján." 19. Erdőhorvátiban a patics helyett a 'pacsit' kifejezés használatos. 20. Függően attól, hogy mibe, illetve mi közé öntik a betont. 21. SZOLNOKY Lajos 1953. 137. 22. BALI János 2005-2006 tanév egyetemi órai jegyzetének anyagát felhasználva. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom