Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Sári Zsolt: Típusterves építkezések és az életmód átalakulásának kapcsolata

Sári Zsolt Típusterves építkezések és az életmód változásainak kapcsolata A magyar néprajz tudományban évtizedek óta jelen van a jelen- és a közelmúlt kutatásának igénye. A különböző kutatási programok egyedisége, gyakran esetlegessége után az elmúlt évtizedben több szakmai műhely (néprajzi, antropológiai, szociológiai, történeti) is megkezdte a szervezett alapkutatásokat, megszülettek az első összefoglaló tanulmányok is.

1 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum az ezredforduló táján határozta meg a múzeum megújulásának szakmai koncepcióját, amelyben kiemelt szerepet kapott a 20. századi épületegyüttes.

2 Az új épületegyüttes terveinek megfogalmazásához már a 2001-2004 közötti NKFP kutatások is hozzájárultak.

3 A 20. századi változások vizsgálatát célul kitűző alapkutatások azonban 2006-ban egy OTKA kutatás keretein belül indultak meg. A kutatások több kiemelt programpontja között volt a típusterves építkezés vizsgálata. Tanulmányomban ennek, a népi építészettől eltérő jegye ke t felmutató változásoknak az életmóddal is összefüggő kérdéseire kívánok rámutatni, bemutatva számos példát, amelyek helyszíni kutatásokra, levéltári forrásokra és a szakirodalom korábban feltárt eredményeire épülnek. Típusterves építkezés A típustervek alapján épített falusi lakóházak a 20. században többször kerültek a figyelem középpontjába, alkalmazásuk, a megépített lakóházak száma is több hullámban volt jelentős. A típusterves lakóházak nemcsak építészeti szempontból, de a modernizáció és az életmód változása alapján is jelentősek. Ezek a lakóházak gyakran a modernizáció, az újítások előfutárai, mintaadói. 1. A néprajzi kutatások és összefoglalások kapcsán mindenképpen foglalkoznunk kell a Magyar Néprajz köteteiben olvasható összefoglalásokkal. Az Életmód (Magyar Néprajz IV) kötet Építészet fejezetében BARABÁS Jenő foglalta össze a magyar népi építészet történeti korszakait, amelyben a 20. századi átalakulásról, mint egyfajta integrálódásról ír („Az integrálódás kora"). A rövid összefoglalás a legfontosabb változások szinte címszavas bemutatása mellett, három korszakot különít el a század átalakuló falusi építészetében. A Társadalom kötetben (Magyar Néprajz VIII.) a szocialista falu társadalmáról írtak összefoglaló tanulmányt. A jelenkor kutatás vizsgálata több néprajzi műhelyben megkezdődött, ezek közül kiemelkedő a Néprajzi Múzeumban a FEJŐS Zoltán kezdeményezte és vezette MADOK program.; FEJŐS Z. 2003. A történészek részéről kiemelkedő VALUCH Tibor munkássága, aki a néprajzi és szociológiai irodalmat is széleskörűen felhasználva ír a II. világháború utáni falusi társadalom mindennapi történetéről, életmódjának átalakulásáról.; VALUCH Tibor 2002. A szociológusok gazdag anyaga közül itt és most csak Knvách Imre munkásságára utalnánk, aki a polgárosodás kapcsán a falu társadalmának változását olyan fogalmakkal írta le, mint az „elparasztalanítás" vagy éppen a nyugat-európai „parasztosítás", mint társadalmi program hazai párhuzamait is bemutatva. 2. CSERI Miklós 1999. 1251-1257.; T BERECZKI Ibolya 2003. 45-51.; SÁRI Zsolt 2003. 15-30. 3. T. BERECZKI Ibolya-SÁRI Zsolt (szerk.) 2005. 21