Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben
formák, szabadidős tevékenységek, ünneplési szokások átalakulását is a modernizáció problematikájához sorolom."' 1 A társas érintkezési formák átalakulása már a 19. század végén, a cséplőgép és traktor alkalmazásával jelentkezik. Az 1800-as évek végén kialakult gazdasági közösségek elindították a kapcsolatrendszerek átalakulását, de a központi, tervutasításos gazdálkodás végleg megbontotta a család egységét, nemcsak gazdaságilag, hanem a személyek érintkezési pontjait illetően is. Uj kapcsolatformák alakultak ki a családi magángazdaságok felbontásával. „A kollektíva fel volt osztva brigádokra. Termelő csoportokra magyarul És vót a annak idején vót 7 brigád itt Petri ben. És minden brigádban volt még 5 csoport. " „Hát az utcaszámra osztottak be bennünket. Hogy ez az utca, ez az első csoport vót, akkor a másik utca az a második csoport és akkor harmadik csoport úgy minden utcának más más csoportja vót. " 5 7 A termelés alapegysége a brigád lett, viszont a közösségi kapcsolatformák esetében csak a másodlagos helyet foglalta el. A gazdaságban eltűnt családi egységet, a szabadidős tevékenységek terén próbálták erősíteni, ezért az összejárások képezték a primer érintkezési pontokat. A teljesítmény alapú juttatások, a normarendszer megváltoztatta az emberek időgazdálkodását, leginkább a munka utáni közös időtöltések maradtak el. 5 8 Viszont a különböző naptári ünnepeken vagy névnapokon a családi beszélgetések, látogatások, összejárások a közös imádkozások, mint az egyének legfontosabb kapcsolattartási tevékenységei váltak meghatározóvá, ezek „pótolták" azt a kohéziót, amely a családi gazdaságok megszűnésével eltűnt. Egyes munkavégzések (házépítés) megmaradtak a kaláka szintjén. A II. világháború idején megjelenő rádiónak - a lakosság ebből értesült a hadi fejleményekről - is igen fontos szerep tulajdonítható az ilyen típusú változásokat illetően. A negyvenes években megjelenő készüléket kezdetben csak néhány család engedhette meg magának (Tesla típusú rádiók voltak). Ezeken a helyeken a közösség egy része összegyűlt és hallgatták a közvetítéseket. A totalitárius rendszer létrehozásában fontos szerepet játszottak a szakszervezetek, érdekvédelmi csoportok és civil szervezetek szovjet mintájú átalakítása, állami ellenőrzés alá vonása, mely következtében szerepük alapvetően megváltozott. Ugyan megtalálható még a művelődési funkció is, de mindezt a szocialista szellem irányította. Amíg a két világháború közötti időben a lakosság innovációjának erőforrásai voltak lokálisan jó példa erre a gazdakör, tűzoltóegylet, olvasókör, rézfúvósbanda, német és magyar egylet - addig a szocialista rendszer ezekben látta a kommunista eszmerendszer közvetítésének legjobb eszközeit. 5 9 A II. világháború után a tanerő szakszervezetét, az ifjúsági szövetségeket valamint az olvasókört 6 0 említették interjúalanyaim. Mivel az államhatalom az ifjúságban látta a kommunista eszmék továbbörökítőjét, ezért nagy gondot fordított „nevelésükre". Ezek alapján országos ifjúsági szövetségek jöt56. SZABÓ Á. Töhötöm 2006. 57. Adatközlőim szóbeli közlése. 2009. március, Mezó'petri. 58. Vö. VALUCH Tibor 2005. 331. 59. KENDE János-SIPOS Péter 1982. 60. „Akik a gépnél ott dolgoztak. Akkor megállott a traktor, aki hajtotta a cséplőt, nem zúgott semmi, csend vót, és a bácsik ugyebár, meg a nénik, akik a gépnél dolgoztak, vót vagy 30 személy egy cséplőgépnél, azok a kazlaknak a tövébe, a búza csomóknak a tövébe, ahol árnyék volt oda leültek, és akkor egy f iatal, kellett menni, vagy egy pionér, vagy egy utecsista, vagy egy párt tag, kellett menjen újságot olvasni nektek. " Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. március, Mezőpetri. 186
