Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben
sítés. A település tulajdonát képezte még egy malom és egy olajgyár, melyeket államosítottak és lebontottak, az emlékezet szerint az olajgyárat Nagykárolyba helyezték át: „...apetri malmot lebontották. És elvitték másfele. Mer az izé Oroszországba került a gazdája. ...nagyon kiváló malom vót ez a petri malom. ...Hát vót egy olajgyár is mellette. ...mindenki úgy kapta az olajat, amennyi magot vitt. " 2 3 A családi gazdaságokban a belterjes művelés, zöldségfélék (karfiol, kelkáposzta, káposzta, rebarbara, sárgarépa, tök, spenót, krumpli) és fűszernövények (majoránna) házi kertben termesztése meghatározó. Ezek tették ki táplálkozásuk szerves részét, a tésztafélék (nudli, strudli, császármorzsa, laska, csőröge, fánk) mellett. „Aztán akkor kert is volt, ahol termesztettek ugye zöldség félét így volt, nem úgy volt hogy mentünk minden nap az üzletbe vásárolni. Megvolt a liszt meg volt zsír kenyeret itthon sütöttek, ilyen ilyen tésztafélét vasárnap sütöttek hetente kétszer húst, többször nem igen volt, de tésztafélét így nudlit, strudlit, laskát,... " „Főzelékeket is sokat csinált nagymama úgyhogy tökfőzelék, spenótfőzelék, rebarbara főzelék az is volt. Hát az ilyen zöldségféle, nem valami jó, nem is nagyon szeretem. Murok főzeléket is csinált, sárgarépa főzeléket, rakott krumplit, karfiolt, rakott karfiolt" 2 4 A táplálkozási kultúra illetve a háztartásokban a viselet darabok háziipar jellegű készítése, a nyugat-európai hagyományokkal hozható összefüggésbe. Az első ipari forradalom Angliából kiindulva, a nyugat-európai országokban korábban éreztette hatását mint Magyarországon vagy Romániában, így a német területek lakossága hamarabb megismerkedett az új technikai vívmányokkal - jelen esetben a varrógéppel. A szatmári sváb telepesek a szabás-varrás mesterségének a birtokában voltak, melyet a magukkal hozott technikai ismeretek és eszközök segítségével valósítottak meg. Ennek következtében Mezőpetriben az egyes családok a ruhadarabokat saját maguk varrták, mely gyakorlat a 20. század második feléig megmaradt. Öltözködésükben együttesen jelennek meg a hazájukból hozott, valamint az itt talált elemek, hiszen a sváb telepesek viselete fokozatosan formálódott és egyre több elemet vett át a magyar paraszti öltözetből. 2 5 Ebből a kettősségből adódóan egy a polgári ruházathoz sokkal jobban közelítő öltözéket alakítottak ki maguknak. A román szocialista rendszer támogatta a háziipart, 2 6 de eddigi tereptapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy ez a „magasabb" táplálkozási kultúra és ruházkodás a nyugati hagyományok meghonosításaként jelentkezett. Romániában a II. világháború befejezését követően a legnagyobb társadalmi-politikai feszültségforrás a földkérdés megoldatlansága volt. A megoldást szélsőséges módszerekkel képzelték el, a világi arisztokrácia és a nagyvállalkozók birtokait, azok minden termelési eszközével együtt elkobozzák, a földdel nem rendelkező valamint szegényparaszti rétegnek adják. 2 7 A „föld probléma" megoldásának ezen oldala Mezőpetrit nem érintette, ugyanis a település lakossága az I. világháború után teljesen felszabadult az úrbéri terhek alól. A törvényjavaslat azonban a német hadseregbe besorozott 23. Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. augusztus, Mezőpetri. 24. Adatközlőm szóbeli közlése. 2008. augusztus, Mezőpetri. 25. MERTZ Katalin 1943. 46. 26. BALOGH László 2001. 156. 27. BALOGH László 2001. 112. 180
