Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

Kerti tó (SVIDRÁN Éva felvétele) bői leaszfaltozott utat ünnepelték meg, amit minden évben megismételnek. A szuburbanizáció tehát már nemcsak a vidékre költözést jelenti, hanem egy olyan terület felé tendálást, ahol hasonló emberek élnek (hasonló ízlés, célok, munkahely, elvárások). A városból a közösséghez tartozás reményében indulnak el az emberek, ezért válnak biztos ponttá az újonnan kialakított telepek. A társadalmi rétegződés A megfigyelt családok alapján elmondható, hogy az ebesi 'új telep

1 létrejötte szuburbanizáció eredménye. A felmerülő kérdés, hogy mi eredményezi ezt a szuburbanizációt, illetve, hogy az milyen társadalmi vetülteket von mag után. A további gondolatmenethez (társadalomszerkezeti megállapításokhoz) szükséges tisztázni a fogalmi kereteket, ehhez segítségül ANDORRA Rudolf Bevezetés a szociológiába című könyvét használom. A társadalomban betöltött pozíciók közötti viszonyokat értjük társadalmi szerkezet alatt. A társadalmi rétegződés különféle szempontok alapján megállapított társadalmi kategóriák elérése, azok hierarchikus elhelyezkedése. A kettőnek (társadalmi rétegződés, társadalmi szerkezet) a vizsgálata szorosan összekapcsolódik a szociológiában, minthogy ezek szétválasztását ebben az esetben sem tartom relevánsnak. A megfigyelt társadalmi rétegek alapján következtethetünk a társadalmi szerkezetre. Társadalmi réteg alatt bizonyos szempontok (foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem) alapján meghatározott társadalmi kategóriát értünk.

2

6 26. ANDORRA Rudolf 1997. 152-153. 161