Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Neichl Noémi: A tipikustól az egyediig – FAGI-házak Ebesen

3 féle helyszínrajz (saját gyűjtések alapján) építési terv, az alaprajz csupán azt határozta meg, hogy a ház beosztása úgynevezett nyitott oldalú bejárati részből, szobából, konyhából és kamrából álljon, az alapanyagra vonatkozóan pedig terméskő, illetve mészkő alapot, vályogtégla felmenő falazatot, valamint cserépfedést írt elő. A telek és a ház birtokbavételének körülményeiről annyit lehet tudni adatközlőim elmondása alapján, hogy a telekhez ingyen hozzá lehetett jutni, a házat pedig részletre vették: évente 120 forintos törlesztő részletekkel 15 évig tartott míg kifizették a teljes árat. A telek minden esetben 1400 négyzetméter. A falu előre megtervezett jellegéből következik, hogy szabályosak, a ház mögött hosszan, hátrafelé nyúlnak el. A ház pedig a telek egyik szélén, egy előkerttel az utcafronton helyezkedik el. Az ebesi FAGI-ház bemutatását gyűjtéseim alapján az anyag és a szerkezet vizsgálatával kezdem. Fontos kiemelni, hogy a falazat építésénél már az ONCSA-hoz hasonlóan felismerték az alapozás fontosságát. Terméskövet használtak, mely minden ilyen típusú háznál előírás volt, ezzel biztosították a ház tartósságát, mivel a falak vályogtéglából épültek, ami egy jó alap nélkül hamar felázott, összeomlott volna. A ház vakolata általában tapasztott, majd erre jött rá a mázolás. Eredetileg földpadló volt mindenütt, melyet később a konyhában, a fürdőszobában, az étkezőben PVG-vel, kőjárólappal, a szobában parkettával borítottak be. A tetőszerkezet szarufás, mindegyiken tatai hornyolt cserép volt, melyek közül sokat már palára cseréltek, formája nyeregtető. 138