Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Neichl Noémi: A tipikustól az egyediig – FAGI-házak Ebesen
Wigand Ede: Kisiparosok és földmívesek háza Marosvásárhelyen. Típusterv, 1910. között - 40 ezer jogosult jutott így új házhelyhez. Az építkezések megszervezésére, és kölcsönnel való segítésére hozta létre az Iparosok Országos Központi Hitelszövetkezete (IOKH) az Országos Falusi Kislakás Szövetkezetet, ismertebb rövidítéssel a FAKSZ-ot. A FAKSZ által támogatott házakra jellemző, hogy már anyaghasználati (kő, tégla és cserép és egyéb időtálló anyagok), helykialakítási előírásokat is be kellett tartani építésüknél. A tornácos, szoba-konyhás beosztást részesítették előnyben .„De mivel a szövetkezet elsődleges feladata mégiscsak a hitelnyújtás volt, az eredetileg meghirdetett szociális céljait nem érte el A szövetkezet működésével egy időben indult meg a városi tanultságú építőmesterek nagyobb mérvű építő tevékenysége, ezzel együtt a paraszti építőhagyományok további fellazulása". 1 A FAKSZ hibáinak kiküszöböléséül 1930-ban a kormány létre hozta az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetet, 8 mely 5308 igénylőnek nyújtott kölcsönt 1944-ig tartó működése alatt. 9 Ezzel párhuzamosan az 1940-es árvíz hatása, és más szociálpolitikai tényezők következményeként jött létre az Országos Nép- és Családvédelemi Alap, 1 0 az ONCSA. Az általa irányított házépítési akcióknak köszönhetően 28 ezer ház épült fel. A tervek elkészítését a Magyar Ház Baráti Körére bízták, amely az Országos Szociális Felügyelőség Mérnöki Osztályának keretein belül működött. A társaság 1935-ben vált ki az új építészeti formákat hangsúlyozó, inkább a Bauhaus formavilágát követő CIRPACosok közül Padányi Gulyás Jenő vezetésével. A Magyar Ház Baráti Körének tagjai „elsősorban a magyar fa hit féltették attól, hogy a városokban tanuló kőművesmesterek visszatérve szűkebb pátriájuk vonzáskörébe, az újonnan építendő, mindenekelőtt módosabb gazdák és iparosok által rendelt feladataikkal megbontják az egykori települések addig még őrzött és fenntartott jellegét. "" 7. BEREY Katalin 1978. 444. 8. 1930. évi XLI. törvénycikk, az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről. 9. Idézi HÁMORI Péter 2002. 70. 10. 1940. évi XXIII. törvénycikk, az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról. 11. PUSZTAI László 1987. 13. 135