Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Magyari Márta: Tanyaközpontból szocialista falu – Ebes a helyi sajtóban
ban közös vonás, hogy az új települések létrehozását idealizálva, a múlt sötét árnyának ellentéteként mutatják be. A pozitív jelzőkkel nem fukarkodva az itt élő emberek sorsának bemutatásakor az emberibb, boldog, boldogabb élet kifejezéseket igen gyakran használják az újságírók. 2 6 Jellemzője e cikkeknek az ellentétek, a szembeállítások tudatos, felfokozott megjelenítése a kor frazeológiájának megfelelő oppozíciók által. A kulák és a dolgozó paraszt ellentét pár mellett a tanya és a tanyaközpont szembe állítása uralja ezeket az írásokat, a két ellentétes pólushoz ellentétes értelmű jelző párok is csatlakoznak: a tanya, az elmaradott, egészségtelen, kulturálatlan, ezzel szemben a tanyaközpont fejlett, egészséges, kulturált. A tanyai épületek düledező ósdi viskók, a tanyaközpontban pedig korszerű, modern lakások, középületek vannak. Ezt az ellentét párt vizuálisan, képek, fényképek által is érzékeltetni kívánták. Közöltek fényképet a kulák elhanyagolt tanyájáról és ellentéteként képeket az ötéves terv alkotásaiból, terveket iskoláról, szülőotthonról, falusi postahivatalról. 2 7 A tanyavilág elmaradottságának érzékeltetésére a túlzás stilisztikai eszközét sajátos formában alkalmazzák: a tanyavilág, mint börtön jelenik meg. „Az urak országának egyik legátkosabb öröksége az elhanyagolt tanyavilág. A tanyakérdés megoldása a dolgozó parasztság részére az emberibb életet biztosítja. (...) kijelölték az első tanyaközpontokat, hogy az istenhátamögötti területeken élő dolgozó parasztságot kiszabadítsák a tanyavilág börtönéből. m Hasonló szóhasználat köszön vissza egy pár héttel később közölt cikkből, amelyben több Debrecen környéki tanyaközpont is említésre kerül. „ Az ötéves terv lehetővé teszi, hogy a tanyavilágbein élő dolgozó parasztság jelentős része még ebben az esztendőben megszabaduljon eddigi sötét börtönéből és a pislákoló, petróleumos, szűk ablakú, ósdi viskókból egészséges tanyaközponti lakásokba költözzön. m Közelebbről a tervezésen túl a megvalósuló ebesi építkezésekről, azok formájáról 1950 őszén ad hírt először a Néplap. A termelőszövetkezeti csoportok munkáját bemutató riport így zárul: „ Boldog emberek élnek a tszcs-ben. Előttük az egyre biztatóbb jövő, a nagyüzemi gazdálkodás minden lehetősége. (...) - az új bekötőút ezüst szalagja, az épülő tanyaközpont, ahol egyszobás, fürdőszobás lakása lesz minden csoporttagnak - már egyre inkább erről a jövőről, a parasztság új útjának győzelméről és legyőzhetetlenségéről beszél. " J" A következő év végén a községi tanácsok megalakulását beharangozó írásban található utalás, igaz hogy csak általánosságban az építkezésekre. 26. Néhány cím az 1950-es évfolyamból: A tanyakérdés megoldása emberibb életet hoz; Népi demokráciánk szebb, jobb és boldogabb életet biztosít a tanyai dolgozó parasztságnak; Virágzó községeket a tanyavilág nyomorúsága helyett; és az 1953-as évfolyamból: Az emberibb élet útján; Az egykori újtikosi zselléremberek a boldog élet útján 27. A Néplap 1951. évfolyamában jelentek meg Épül az ország főcímmel ezek a képek. 28. A nagyhegycsi tanyakerületről szóló 1950 áprilisában megjelent cikk részlete. 29. „Kimondhatatlanul boldogok vagyunk, hogy nálunk is épül a tanyaközpont!" - címmel közölt írás a Néplap 1950. május 5. számában jelent meg. 30. Néplap 1950. szeptember 13. 127
