Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Magyari Márta: Tanyaközpontból szocialista falu – Ebes a helyi sajtóban

évek végén a politikai vezetés a kollektivizálás erőterében úgy tekintett a tanyakér­désre, mint az egyik legfontosabb megoldandó társadalmi problémára. Kampány in­dult a tanyák felszámolására, építési tilalmat rendeltek el a külterületi lakott helye­ken. Erdei Ferenc vezetésével 1949-ben megalakult a Tanyai Tanács, s megindult a ta­nyaközpontok tervezése, helyének kijelölése. A tanyaközpontok létesítése, majd ezek községekké történő átalakítása országos kampány keretében zajlott, az 1950-es évek első felében 150 új községet hoztak létre. A tanyakérdés szempontjából a legfrekventáltabb területet az alföldi megyék jelen­tették, Hajdú-Bihar megye és Debrecen tágabb körzete is ebbe a körbe tartozott. A város körüli kiterjedt tanyavilágban már az 1930-as évek közepén közel 16 000 ember élt. Debrecen városa a központi, kormányzati intézkedéseket megelőzően is töreke­dett már arra, hogy a külterületen élő lakosokhoz a közigazgatás intézményeit köze­lebb vigye, a tanyai közigazgatást központosítsa. 1 9 A Debrecen vonzáskörzetében lé­tesítendő tanyaközpontokról azonban csak 1949 őszén tárgyaltak, amikor a Tanyai Ta­nács tárcaközi kihelyezett ülést tartott a városban. Ekkor Ebes mellett Angyalháza, Bánk, Macs, Nagycsere és Nagyhegyes tanyaközpontok kialakításának kérdéseit tár­gyalták meg és részletes adatlapot vettek fel minden kijelölt helyről. 2" A Néplap 1950-es évfolyamának szerkesztése során kitüntetett figyelem övezte a ta­nyakérdést, a tanyaközpontok létesítésének ügyét, mert számtalan híradás, riport, tu­dósítás szól erről. Még az év elején rövid hír adja tudtul, hogy több településen a köz­épületek kialakításával elkezdődtek az építkezések. „ Az elmúlt év decemberében megkezdték az első Debrecen-környéki tanyaközpont építését. A Ma­gasépítési N V lelkes munkája azt eredményezi, hogy a nagyhegyes! tanyaközpont épülete a kis-köz­ségháza már március elejére készen áll De az ötéves terv hatalmas célkitűzései között szerepel még más tanyaközpontok létesítése is. így a napokban döntöttek arról\ hogy még ebben az évben Bán­kon, Macson és az Ebesen (sic!) is felépítik a tanyaközpontokat. Ebesen az állomás mellett... épí­tik fel a tanyai községházát. " 2 > A későbbiekben a lakóépületek helyének kijelöléséről, az utak és az egészséges ivóvi­zet biztosító közkutak építéséről is olvashatunk. „... eddig három épülő tanyaközponton, Nagyhegyesen, Ebesen, Viden már kijelölték a házhelyeket és mintegy 300 dolgozó parasztnak biztosítanak egészséges, új lakóházat. Nagyhegyesen 43 dolgozó paraszt már beadta igénylését a házépítési hitelre. Ezen a területen már elkészült a községháza, a jegyzői lakás, az orvosi rendelő. Ebesen elkészült a tanyaközponthoz vezető két kilométeres bekötő út. A jövő hónapban hozzákezdenek az ebesi és a vidi tanyaközpontokon a mélyfúrású kutak készítéséhez. 18. VALUCH Tibor i.m. 54. 19. Erről részletesebben lásd: GAZDAG István 1976. 125-136. 20. GAZDAG István i.m. 131-135. A szerző az Ebesről kiállított adatlapot azzal a megjegyzéssel közli tel­jes terjedelmében, hogy ez a falu „csupán egy, de jelentőségében kiemelkedő település". 21. Néplap, 1950. január 25. 22. Néplap, 1950. július 23. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom