Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után
ellentmond a belső térelosztás. 7 6 A háromosztatú térrendszerbe a középen elhelyezett konyhából léphetünk be, ahonnan jobbra és balra egy-egy szoba, és azokból leválasztott kamra nyílik. 7 7 Kontyolt magas tető fedi az épületeket. Tornác nem készült. A helyiségek jó megvilágításúak, négy darab négysejtű szabványablak nyílik az udvarra. A bejárati ajtók eredetileg szintén üvegezettek lehetettek. A telepesházak második generációja 1951-ben épült fel. A volt Lonkai kastély melletti falugyűlésen sorshúzással döntötték el, kinek hol lesz a telke. Az állami segítség feltétele az volt, hogy a kedvezményezettek a felkínált két típusterv alapján lássanak munkához. A telepesek három-négy családot egybefogó kalákákat alakítottak, közösen alkalmazták a szakmunkákhoz szükséges kőműveseket, ácsokat. Mátyásdombra az alapozáshoz a hatóságok vörös homokkövet hozattak a Balaton mellől. 7 8 A falazóanyag hivatalosan vályogtégla volt, de aki tehette az uradalmi épületek elbontásával előre gondoskodott jó minőségű égetett tégláról. A két-három hét alatt szerkezetkészre felhúzott házakra egységes kivitelű ablakok és ajtók kerültek. A Rácz féle alaprajzzal összevetve az elkészült telepesházaknál elmaradtak a falusi miliőhöz oly szorosan kötődő tornácok (5. ábra). Helyettük a konyhai bejárat előtt négy fa oszlopon nyugvó esővédőt alakítottak ki. A két alaptípusban elkészült épületek utcaképi hatása a rendkívül egységes beépítés és a széles oromzatok révén némileg eltér a hagyományos parasztházakétól (6. ábra). Az egyes típus egyszobás, alapterülete kb. hat és félszer kilenc és fél méter. A kettes valamivel szélesebb, így a nyolc méteres homlokzat mögött két utcai szoba is elfér. Az utcára egy, illetve két ablak tekint. Különösen érdekes az egyes típus nyílászárója, amelynél a hat üvegtáblából öszszeálló rácsozat négyzetes formát ad, akárcsak a később elterjedő háromosztatú városi ablakok. A fedélszék minden esetben orommal végződő nyeregtető. Érdemes néhány szóban kitérni a későbbi átépítések jellegzetességeire. Az eredeti esővédő egy-két háznál maradt meg csupán, helyére a házhoz szervesen kapcsolódó előszoba került. Ujabban a toldalék alapterülete jelentősen megnövekedett, ami révén fordított ,,C' alaprajzú házak jöttek létre (8. ábra). 7" A hetvenes évekig bezárólag majd minden portánál elkészült a nyári konyha, amelynek bejárata egy vonalba esik a nagy ház ajtajával. A két épület közötti keskeny átjárót előszeretettel látják el valamiféle esővédővel, de bőven akad példa a két rész teljes összefalazására is. Ily módon összetett tetőformát adó, zárt hatású tömb keletkezik (7. ábra). Mátyásdombon sátortetős kockaházakkal csak a Fő utca hatvanas évek végén beépült rövid szakaszán, az úgynevezett „iparos telkeken" találkozni. Máskü76. Az interjúk során felmerült, hogy az első telepes hullámban érkezettek lakhatták az épületeket 1950ig, amikor a termelőszövetkezet megalakulása után ez a csoport elhagyta a községet. 77. Sajnos egyetlen ilyen épületbe sem tudtam bejutni, így csak a tulajdonos elbeszélésére hagyatkozhattam. 78. Más községekben is emlékeznek hasonló segítségre: Nagykarácsonyba egy közeli bányából, Nagylókra Sóskútról került építőkő. 79. Azért nevezem fordítottnak, mert nem az utcai szobát kettőzték meg, hanem az udvarra néző konyha elé húztak újabb helyiséget. 106
