Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A mezővárosi életmód - kézművesség

épült Gyöngyösnek. A színi előadások helyszínei a különböző egyesületek, egyletek, vagy éppen a gimnázium termei voltak. A városban megjelenő vándortársulatok is csak az egyszerűbb feltételeket igénylő darabokat mutathatták be. Ezek a különböző vándor társulatok azonban szinte folyamatosan tartottak előadást. Játszottak népszínművet, mint például Szigetitől a „ Vén bakancsos meg a huszár"-t, vag

y Vahottól „A huszár csíny "-t, de próbálkoztak Moliere „Képzelt beteg'-ével, Csiky Gergely ,Jó Fülöp "-ével is. Neves fővárosi színészek is többször fölkeresték a mezővárost. A Gyöngyösi Lapok híradásai szerint nem egy alkalommal lépett fel a Vaskorona szálloda nagytermében, pl. a kor ünnepelt színésznője Jászai Mari. A hosszabb-rövidebb ideig a városban tartózkodó művészeket egy-egy család vendégeként szállásolták el. A 19. század végén, a 20. század elején Gyöngyöst élénk közélet jellemezte, amely az egyletek magas számában is megmutatkozott. Voltak közöttük gazdasági jellegűek, pl. Heves Megye Gazdasági Egyesülete, a közművelődést felkarolok, pl. a Gyöngyösi Műkedvelő Társaság, Hanisz Imre Közművelődési Egyesület. Egyesek a helyi politizálás színtereivé váltak. Ilyen volt a nagy múltú Kaszinó Egylet és a Társadalmi Kör. A Gyöngyösi Mulatságokat Rendező Társaság, illetve a Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület céljairól nevük árulkodik. Szintén a helyi művelődés színvonalát érzékeltetik a hagyatéki leltárakból ismert könyvek, melyek a korabeli háztartásokban megjelentek. A leggyakoribbak természetesen a Biblia, és a különböző vallásos tartalmú kiadványok voltak. Ezek mellett a különböző tankönyvek is sűrűn megjelennek a háztartások részeként. A felföldi mezővárosok lakói között az országos átlagot meghaladta az írniolvasni tudók aránya. Ezt elősegítette a kereskedelmi-üzleti kapcsolatok jellege és az eleven kapcsolati háló, amely más műveltségi szinten élőkkel is összekötötte a mátraalji-hegyaljai szőlőtermelőket, iparosokat. A régióban működő protestáns és katolikus iskolák, nyomdák szintén segítették az olvasáskultúra fejlődését. 126. Asztali lámpa 98