Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A mezővárosi életmód - kézművesség

110. A tally ai ház konyhája A házaspárnak 1906-ban négy gyereke volt, az akkor nyolcéves Jenő, a hatéves Lajos, Gyula, aki négy és a legkisebb, Julianna aki egy éves. Az ő berendezésük szerényebb és kevésbé egységes. A szülők külön alszanak, a hátsó sarokban van egy ágy, a két idősebb fiúnak, a harmadik fiú még a rácsos ágyban alszik, Julianna pedig a bölcsőben. A falakon itt már családi képek vannak, de mellettük a főhelyen a Kossuth családot ábrázoló - Tállyán nagy Kossuth-kultusz volt, ugyanis az itteni evangélikus templomban keresztelték meg. A család hétvégi tisztálkodásuk pillanatát leshetjük meg. Az öntöttvas oszlopkályha szolgáltatja a meleget, a legkisebb gyereket már megfuröszötték a kis, fehérre festett teknőben, most valamelyik nagyobb van soron a két székre helyezett mosóteknőben. Az ágyak már meg vannak bontva, hogy a gyerekek azonnal belebújhassanak. rűbb fából készült tálak, teknők is használatban vannak. A felföldi mezővárosok lakói számára pl. tokaji kereskedők bécsi, bécsújhelyi és Stájerországban vásárolt vas konyhaedényeket szállítottak már az 1780-as években. Ezüst és cin evőeszközök is gyakran felbukkantak a mezővárosok lakóinak hagyatékaiban. Ezek a használati tárgyak a vagyonok fontos részét is képezték. Az üvegből készült tároló edények és dísztárgyak egyaránt kedveltek voltak. A táplálkozáskultúrában zajló modernizáció, a különböző ételek/italok divatjainak változása - éppúgy, mint napjainkban - a 19. században is folyamatos volt. így terjedtek el - a falvakhoz képest 111. Tésztaformázó 88