Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A mezővárosok építészete

séget, fölé kamrát. 1850 körül tovább bővült a ház, istállóval, borházzal és színnel. A mezővárosi szalagtelkek teljes hosszában történő beépítését példázza a mádi kereskedőház bontott épületének újraépítése a múzeumban. Az udvari oldali alápincézéssel a 18. század második felében épület első traktus (csehsüvegboltozatos szoba, és konyha/pitvar, gerendamennyezetes hátsó szoba) 1850 körül egészült ki utcai bejáratú szatócsbolttal és a hátsó traktussal. A másik épülettípus felső szintjén szoba-konyha-kamra-szín található. Az alsó boltozott borház az utcáról nyílik, de van belső, lépcsős lejárata a konyhából is. A borházból pincetorkon keresztül lehet lejutni a mély vájt pincébe. A lakóház így három szinten valósul meg, lakó, feldolgozó és tároló funkcióval. Ezt a helyi elnevezésben tévesen „huszita háznak "emlegetett típust a hejcei épület képviseli a tájegységben. A huszita elnevezés magyarázataként a helyiek hagyománya az egykor északról rabló támadásokat folytató Husz Jánost követő 15. századi cseh fegyveresek elleni védekezéssel indokolja az erődszerűen vastag falakat, kisméretű, vastáblával zárható ablakokat, illetve azt a megoldást, hogy anélkül lehet a pincébe jutni, hogy ki kelljen lépni a ház védelméből. S további menekülést biztosítottak a gyakorta egymásba nyitott szomszédos pincék is. Mivel az ilyen típusba sorolható épületek legkorábban a 18. században épültek, kizárt a közvetlen kapcsolat az egykori huszita rablók elleni védelemmel. A rekonstrukcióként megépült házban sikerült az istálló berendezést, a pincébe vezető lépcsőt és a hátsó oromfal 68. A gyöngyösi iparosház kőanyagát is az eredeti helyről származóval kialakítani. A harmadik típusba a szoba-konyha-kamra beosztású, az udvarról a kamra alól nyíló bejárattal alápincézett épületek tartoznak, melyek közül a gyöngyösi házakat építettük fel. Az iparosház Ualaprajzú épülete két közre nyílt, a telek átjárható volt, így építettük fel a tájegységben is. Ez a fő alaprajzi változat alakult egyes esetekben két, három lakóegységes L, vagy U-alap rajzú épületekké. Ennek egyik lehetősége volt a telek utcai homlokzatának beépítése, kamra építésével, melyet a kapualjból pincéztek alá. A gyöngyösi polgárház ebbe a típusba tartozik, és a múzeumban a 18. századi formát 1860 körül kiegészítő három lakóegységgé bővülő épületté alakult. A deszkafödémes, szarufás-torokgerendás lakóház nyeregtetejét bádoggal fedték. Ezt a fedési módot a település belső szabályzata tette szükségessé. Az 1890-ben kiadott „ Gyöngyös városépítési szabályrendelet tervezeté' megpróbált modern városképet kialakítani, s a gya60