Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Ízelítő a szokások és hiedelmek kultúrájából

imák, fohászok jelentőségét. A szőlőhegyen elmondott imák, a védőszentek, útmenti keresztek és kápolnák előtti rövid, meghitt lelket nyugtató pillanatok lelki kapcsolatot jelentettek a szőlőtermesztő számára az égiekkel. A szenttel való párbeszéd egyoldalú volt, ám a lelki megkönnyebbülés gyakran a fizikai pihenéssel is összekapcsolódott, mikor a fárasztó munka közben-után megpihent az ima idején a szakrális emlékeknél. A személyes motivációk, az azonos érdeken alapuló közösségi cselekmények a szentek közösségi tiszteletévé alakultak át. A szőlőművelés elemei a mondák között is felbukkannak a Hegyalján. Talán a legismertebb ilyen elem, az ún. aranyszóló. A 17. századtól tartotta magát a legenda, hogy egyes tokaji szőlők aranyat teremtek, ezzel is érzékeltetve az ottani csodálatos talaj hatását. A legismertebb változatot többen is feljegyezték: „Egy jobbágy a nemes ember szőlőjében egy sárga színű hajtást pillantott meg, melyet sem kihúzni, sem kivágni nem bírt. Végre nagy nehezen letört belőle egy ágat. Persze, hogy az aranymíveshez ment, aki tüstént megállapította, hogy a darab venyige színaranyból van. Egy hét múlva a jobbágy megint elment az aranytermő szőlőhöz, és ime újra kihajtott. Addig járt az aranytermő szőlőhöz míg nagyon meggazdagodott. " Ennél azért lényegesen nehezebb volt meggazdagodni a valóságban még a Hegyalján is! A felföldi mezővárosokban élő zsidóság is számos folklór elemet őrzött meg múltjából. A környezetükben élő keresztények is ismerték a „csodarabbik" hírét. A sátoraljaújhelyi ótemetőben el(fagy, jégeső, vihar) és szőlőbetegségek elkerülése, megelőzése érdekében itt imádkoztak. A helyi hagyomány szerint, ha „elvitte a fagy a szőlőt, venyigekévét kötöttek Dónát hátára és meggyújtották". Az objektum típusában és megformálásában a 18. század közepi mezővárosi emlékoszlopok, kőszobrok kvalitásos, népies barokk sorába tartozik (városon belüli analógiák a ferences és jezsuita, Mária-kultuszhoz kapcsolódnak). A szobor helyi, szürkésbarna színű, andezittufa kőből, valószínűen gyöngyösi kőfaragó mester munkájaként készült. temetett magyarországi 19. század eleji haszidizmus kiváló alakja, Moses Teitelbaum sírja nemzetközi hírű zarándokhely napjainkban is. Közismert történet keringett róla, hogy újhelyi gimnazista korában meggyógyította és megáldotta Kossuth Lajost és egyúttal megjövendölte fényes politikai karrierjét is. Az ő tanítványa volt Jesája Steiner a bodrogkeresztúri zsidók büszkesége, akinek nyugvóhelye szintén a hászidok zarándokhelye. A 20. század elejéről a hagyományban fennmaradt számos történet egyike szerint: Tokaj felől krumplival megrakott szekér haladt Keresztúr főutcáján. A rabbi házánál a lovak megálltak. Hiába hajtotta, ütötte őket a fuvaros, csak nem indultak. A rabbi éppen imádkozott. Kinézett a nagy zajra az ablakon át, majd kijött. „Miért ütöd a lovakat?" A válasz meghallgatása után azt mondta: „Rakj le két zsák krumplit, s meglátod, elindulnak. " A kocsis lerakta. A lovak rögtön elindultak. Mád 117