Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A nemzetiségi és felekezeti sokszínűség

rait állítják az oltárra. A Szűz Mária szobrát általában májusban teszik a magas állvány­ra. Az ajtóval szemben, a szoba jobb sarká­ban áll az oltár. A kerek asztal régi oltárterí­tővel van letakarva. Rajta a Szent Kereszt Társulat hímzett monogramja látható. Az ol­táron álló társulati kereszt 1836-ban készült. A rézből öntött, álló feszület mívesen meg­munkált korpusszal, alatta, a sok simítgatás­tól megkopott Mária szoborral, elején és hát­oldalán rátétes szobrocskákkal díszített. Talpán a felirat: „NÓTÁRIUS. KO VATS.FERENTZ.CSIL LAG.ANDRAS.KÖLTSÉGIN: 1836.ÖREG. DÉKAN.HOMOLYA.MATYAS.KISS.DE KAN.JUHASZ.IMRE:". A közel 60 cm ma­gas kereszt a működő Társulat legféltettebb tárgya, nyilvánvaló volt, hogy csak másolat­ként kerülhetett a múzeumi kiállításba. A fénykorában népes és tehetős Társulat tár­gyai közül kiemelkedik az a nagy boros kan­csó, amit a gyöngyösi fazekas a kiöntő fede­lén karcolva datált: „1823. november 27" A zöld ólommázas kerámia felirata: „SZENT KERESZT CÉHI-BE LESZ EZ A PINTES ANNO 1824". A pintes további rátétes díszítései: két kereszt, ismétlődő roz­maring-motívum, forgórózsák és kétfejű sas átfórészelt nyakkal. Az eredeti tárgy a Mátra Múzeum gyűjteményének féltve őrzött da­rabja, viszont az intézmény engedélyével má­solatot készíttettünk az enteriőr kitüntetett jelentőségű tárgyáról. 143. Lórdntjfy Zsuzsanna képe felekezetükre utaló jellemző elemek. A múzeum­ban látható tokaji kádármester szobájának falain található ábrázolások között szerepel Lórántffy Zsuzsannának I. Rákóczi György erdélyi fejede­lem feleségének képe is. Ö a református kultúra és iskolaügy áldozatkész pártfogójaként maradt meg a településen élő protestánsok emlékezetében. Szintén elsősorban a protestáns lakosok ottho­naiban jelentek meg az ún. „Kossuth-kultusz " tár­gyi emlékei. A Zemplén megyére jellemző, a 48-as forradalom és szabadságharc eszméit őrző menta­litás nem csupán a falakat díszítő képek, festmé­nyek és olajnyomatok terén érzékelhető. Erdőbé­nyén 1902-ben leplezték le az első Zemplén-me­110

Next

/
Oldalképek
Tartalom