Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A nemzetiségi és felekezeti sokszínűség

lekezetet. Az 1531-ben alapított sárospataki re­formátus magasabb fokú iskola kulturális hatása nyilvánvaló, országos szinten is. A református kö­zösségek száma elsősorban Gömörben (itt néhány magyar evangélikus falu is található), Borsodban és Abaújban sűrűsödik, de majdnem mindenütt a római katolikusokkal vegyesen élnek. A reformá­tus felekezetűek lakáskultúrájában is megjelennek nált rézből, ezüstből készült kereszteket. A fődékány házához érkezve beköszöntő éne­ket énekeltek: „Dicsértessék mindörökké Jézus szentséges neve / Szent áldásod min­denüvé terjedjen / Nyújts kegyelmet / El­tünk útján légy vezérünk / Tarts meg szere­tetedben / Végső órán már légy velünk / Végy fel dicsőségedbe". A szakrális tárgya­kat az előre elkészített oltáron helyezték el. A fődékány eskümiséjét január 6-án, reggel 6 órakor tartották a Szent Bertalan temp­lomban. Mise után a fődékány és felesége reggelire invitálta a Társulat vezetőségét: a dékányt, a szolgadékányt és a fáklyásokat. 142. A társulati szoba részlete a gyöngyösi polgárházban A társulati rendezvénynek helyet adó szobá­ban több szakrális elem is megjelenik a be­rendezésben. Az ablak melletti sarokban ma­gas állványon kis oltár áll, Szent Teréz szo­borral. Noha a házi oltárt „Máriácskának" hívják, most, ilyenkor télen más szentek szob­141. A társulati szoba részlete a gyöngyösi polgárházban 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom