Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A nemzetiségi és felekezeti sokszínűség

segítő csoporttudat erősítésében, a demokratikusan szabályozott egyéni és közmunka erkölcsének segítésében, a családi élet hagyományos értékeinek megőrzésében. A társulatoknak közösen művelt szöleik voltak, melyeknek haszna fedezte költségeiket is. A vallásos társulatok befelé demokratikus, kifelé zárt életét nehéz megismerni, mert a nyomtatott történeti források erről keveset szólnak, továbbá a kéziratos anyagok és tárgyak nehezen hozzáférhetőek. Gyöngyösön a főként szőlőművesekből álló vallásos céhek száma a 15-20. században 5-16 között mozgott. Az egyik legkorábbi, középkori patrocíniumú és plébániai alapítású a Szent Kereszt Társulat. A Szent Kereszt Társulat először a 14-15. században alakult, majd 1701-ben újra alapították. Működése a felsővárosi plébániához kapcsolódott a Szent Tamás, a Szűz Mária, a Ró-zsafüzér és Szeplőtelen Fogantatás Társulatéval egyetemben. A társulatok nagyon gyakran rokon családokat fogtak össze, vag)' olyan embereket, akik a civil életben szintén közel álltak egymáshoz. Általános volt, hogy a tagság családon belül apáról-fiúra öröklődött. Az évszázados múltra visszatekintő nagy társulatoknál néhány nagy család részvétele is dominált. Ennek megfelelően a Szent Kereszt Társulatot a „Bogdányok" és a „Csépányok" társulatának is nevezték. 139. Társulati díszruha, archív felvételen 138. Társulati tagok archív felvételen 107