Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A nemzetiségi és felekezeti sokszínűség

munkafázist is. A keresztény bortermelök számára különös hatású volt az ismeretlen zsidó eljárások köre. A keresztény szőlősgazda - akitől a zsidó kóserbor kereskedő megvásárolta a borát - sem mehetett le a saját pincéjébe, addig míg az alapos kitisztítás után a bort le nem szűrték. A kóserbor készítésénél a tisztaság volt a lényeg. Mindig új hordóba szűrték a mustot és új hordókban elkülönített kóser pinceágakban érlelték a bort. Különösen ügyelni kellett, hogy az egyébként TokajHegyalján is ismeretes szalonnával, disznózsírral működő hordókezelési eljárástól távol tartsák a kóser bort. A szalonnát a keresztény boros gazdák a hordókba lógatták, vagy disznózsírral kenték be a hordók dongáit az erjedés gátlásárára, a bor tisztítására. A kóser bor készítése és árusítása az izraelita hitközségek kizárólagos joga volt. 133. Füszertartó ban péntek este kezdődik, amikor az ünnepi vacsorához, illetve előtte a szombat köszöntéséhez összegyűlik a család. A fehér abroszon a családfő oldalán odakészítve a kipa (a fejet Isten iránti tiszteletből mindig be kell fedni), az áldáshoz (kidus) szükséges borral töltött pohár. Az asztal másik oldalán 135. Ünnepi asztal a mádi kereskedőházban 105