Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A nemzetiségi és felekezeti sokszínűség

A múzeumban újra felépített mádi épület eredetileg Mád központi részén, a Rákóczi utca 56. szám alatti telken állt. Valószínűleg a 18. század második felében épült, bolt-szoba-konyha-szoba, majd újra szoba-konyhaszoba alaprajzi beosztással. A köböl épült lakóház alatt pincerendszer húzódik, melyben a múzeumban borozót üzemeltetünk. A ház berendezése a 19. század végének mezővárosi, polgári lakáskultúráját tükrözi vissza, amelyen még nem láthatók a filoxéravész utáni elszegényedés jelei. A történeti adatoknak megfelelően a ház első részét egy zsidó kereskedő család bérli, akik a boltot is működtetik. Lakáskultúrájuk a módosabb mezővárosi polgárok életvitelét tükrözi. Az építészeti keret is arra figyelmeztet, hogy az épület második lakása valamivel szerényebb életmódot folytató, a hagyományoshoz erösebben köthető család használatában van. Ok a ház tulajdonosai és bérbeadói, egy mádi keresztény iparoscsalád. A ház berendezése nem konkrét nevekhez köthető családok életét mutatja be, hanem típusokat, életformákat elevenít meg. A berendezés kialakításában a történeti, levéltári adatokon túl a 20. században még meglévő hagyományos elrendezéseket, berendezési elemeket is felhasználtuk. Az első szoba berendezése így az 1970-es években még látható elrendezés szerint készült, csak az újabb bútorokat régebbiekkel helyettesítettük. A lakóház bútorzatával kapcsolatban abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a kezett, hogy írják őket össze és élükre egy elöljárót nevezzenek ki. Az egyre gyarapodó számú „jövevény zsidók"ellen a „kebelbéli" már a városban élő zsidók is felléptek. Úgy védekeztek „az alattomos utakon betsúszók" ellen, hogy a letelepedni kívánóktól 5 ezüst forint taksát követeltek. A zsidók aránya a lakosság között az 1825-ös 2,5 %-ról (308 fő) 1855-re elérte a 7 %-ot (1085 föt jelent). A gyöngyösi zsidók 70%-a kereskedő és 10 %-a iparos volt. A zsidók a városi vásárokon nem fizettek helypénzt, de ideiglenes deszkabódéikat lebontatta a tanács. A zsidók Gyöngyösön 1724-ben építették az első zsinagógát és 1839-ben elemi iskolát is nyitottak a városban. A zsidók száma országosan növekedett és ez a növekedés a felföldi mezővárosokban meghaladta az átlagot. A zsidóság ki volt rekesztve a hagyományos társadalom merev szerkezetéből. Helyzetét megnehezítette a velük szemben fennálló jogi megkülönböztetés és a rengeteg előítélet. Letelepedésük gyakorlatilag II. József uralkodásáig igen 129. A zsidó kereskedő első szobája