Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

lebontotta, és többszöri építési periódusaiból a második építési periódust rekonstruálva építjük újra fel. A kettős zsindelyfedésű, torokgerendás fedélszékes, lekontyolt nyeregtetejű épület szoba, konyha, szoba, kamra beosztás' sal épül meg. A szobákban falifülkék teszik teljessé a jellegzetes lakásbelsőt. Az első szobában kemence állt, fölötte táblás kályha, a kályha mellett nyitott kis kandalló látható. A keskeny szabadkéményes konyhában már nem volt kemence, a szobai kemence ide nyíló szája előtt egy szitakerettel bélelt beálló gödör helyezkedett el. A hátsó szobát táblás kályhával fűtötték. Ezek a tüzelőberendezések más felföldi mezővárosi épületben meg nem található érdekességek. A lakóház minden helyisége döngölt földpadlós. A telekhez tartozik az 1870 körül épült különálló boltozott lyukpince is (17. kép). A házzal együtt megvásárolt archaikus tárgyegyüttes lehetővé teszi az 1910-es éveknek hiteles berendezés-rekonstrukcióját. Ekkor egy mezővárosi zsellércsalád, a Klemencz és Kollár család lakja a házat. A fontosabb bútorokat mádi és szerencsi asztalosok készítették. A szobák párhuzamos elrendezésűek, a falakat szentképek sokasága díszíti. A szűk konyhában kevés bútor található, a főzőedények összerakása régies megoldást mutat. A bérmunkából élő zsellércsalád életmódja összevetve a korabeli más vidékeken élő azonos társadalmi helyzetűekkel egyértelműen magasabb. A szőlőmunkából származó jövedelem eredményeképpen a mezővárosi hierarchiában ugyan alacsonyan álló porta, mégis a tüzelőberendezést, a bútorokat tekintve egy, az országos átlagnál magasabbat képviselhet az enteriőr (18. kép). A MÁDI DÉZSMAHÁZ — másolat — Néprajzos: Sári Zsolt Építész: Bálint János—Karádi Zoltán A teraszos szőlőhegyre vezető út melletti kiszélesedő kőburkolatos részen — a telepítési tervnek megfelelően — a mádi dézsmaház eredeti épületét szerettük volna megszerezni, de az áldatlan tulajdoni viszonyok és a helyi hatóságok nehézkessége miatt kénytelenek vagyunk ezt is másolatban elkészíteni (19. kép). A mádi „Hóhérház" vagy más nevén „Akasztóház" 1720 előtt épült, és elsősorban az urasági természetbeni járadékok (bor, gabona) tárolására szolgált. A kétszintes kőépület a római katolikus temetőkápolna oldalánál, a volt mezőváros északkeled részében található, a temető közvetlen szomszédságában. 86