Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

rét írjuk, amikor is Miklóssy Alajos és felesége lakják a házat, 6 gyermekükkel egyetemben. Velük lakik Gál Miklós helvét vallású, évi bérrel rendelkező kocsis is. Az alsó szinten kocsmát üzemeltettek, emellett fuvarozással, szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkoztak. Erdőbénye társadalmának jellegzetes alakjai voltak azok a gazdák, akik a szőlőművelés mellett fuvarozással és kézművesiparral foglalkoztak. A két legjellegzetesebb foglalkozási ág, a kádár és kőfaragó tevékenységből az erdőbényei portán az utóbbi eszközanyagát, munkafolyamatait és termékeit mutatjuk be (10. kép). A megjelenített szituáció az, amikor a legidősebb fiú katona, távol van, s a következő fiú éppen készül vissza az újhelyi gimnáziumba és kollégiumba. Az apa a kocsis bérlővel közösen a színben lévő kocsit készíti elő, rajta az újhelyi vásárba szánt kőitatókkal. Az erdőbényei kőfaragók munkái távoli településeken is igen kedveltek voltak. A bútorok (főleg újhelyi asztalosmunka) és az eszközök a paraszti és mezővárosi polgári tárgykultúra sajátos ötvözetét mutatják be. A MÁDI KERESKEDŐHÁZ (II/5) — eredeti — Néprajzos: Sabján Tibor Építész: Karádi Zoltán Az 1770 körül épült szarufás-torokgerendás, nyeregtetős, cserépfedésű, kő oromfalas lakóház hátsó része 1860 körül épült. Az épület kőkeretes ablakai és ajtajai, valamint jellegzetes vaslemez borítású szárnyai igényes mezővárosi iparosi munkáról vallanak. A telek tartozéka a présházlejárattal szemben ásott kőbéléses, boronakávás kút (11. kép). Az L alakú épület utcai oldalán csehsüveg-boltozatos bolt, szoba-, konyhahelyiségek követik egymást. A további két deszkafödémes szoba után a dongaboltozatos hátsó konyha és kamra áll. Az alsó szinten középen falpillérrel megosztott présház, jobbra keresztboltozatos raktárak, balra dongaboltozatos bortároló pince található. Eredetileg a két konyha szabadkéményei alatt két középkemence volt, a szobákban kívülfűtős zöld és barna cserépkályhák álltak. A 19. század közepe táján, az épület második építési periódusában az első szabadkéményes konyhát leburkolták, melegkonyhává alakították át. A középkemencét elbontották, de a két szomszédos szoba táblás kályhái, illetve a második konyha tüzelőberendezése megmaradt. Ez a melegkonyhás időszak az 1880-90-es időszakban alakult ki, így a berendezés is ezt a korszakot idézi. 79