Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

A TÁLLYAI HÁZ (II/1) — másolat — Néprajzos: Balassa M. Iván Építész: Karádi Zoltán A Tállya község — korábban mezőváros — központjában elhelyezkedő, szűk városi telken álló, a 18. század végén már álló épület másolatát építjük fel a tájegység első portájaként, a mezővárosi tér indításaként (3. kép). A kőfalazatos épület földszintjén a kamra, a borház és a dongaboltozatos pince található, ez utóbbi mellett indul az épület alá kanyarodó, részben boltozott, részben vájt mélypince. A második szintre meredek lépcső vezet fel. A csehsüveg-boltozatos mennyezetű konyha eredetileg szabadkéményes volt. A konyha előteréből nyílik a hátsó kisebb és az első nagyméretű szoba. A nagyméretű helyiség eredeti gerendafödéme is megmaradt (4. kép). A 12. században betelepített északfranciák, vallonok által lakott település (neve a tailles: irtvány, bozót szóból ered) etnikai képe a 19. századra teljesen átalakult. A múzeumunk által kiválasztott épület, jellege alapján alkalmas a mezővárosi szőlőtermesztő-borkereskedő mezővárosi polgár életmódjának bemutatására. A berendezés a 19. század közepének, második felének megfelelő minőségű igényes bútorok és textilek segítségével fejezi ki a más régiókban élőkhöz viszonyítottan magasabb nívójú életmódot. Az épülethez nem tartoztak ólak, istállók hiszen a tállyai mezővárosi polgári életmód alapjait a kézművesség, a borkereskedelem és a szőlőtermesztés biztosította. A rendkívül szerteágazó családtörténeti kutatások alapján egy több generációs csizmadia család életkörülményeit s kézműves tevékenységét fogjuk bemutatni. Az épület mellett a mezővárosi települési rendre jellemző, szűk kőlépcsős feljárat indul majd a térről a szőlőhegy irányába. A TOKAJI IPAROS HÁZ (II/2) — másolat — Néprajzos: Balassa M. Iván Építész: Bálint János A 19. század közepén épült ház, mely eredeti helyén az egykori Pap utcában állt, hiteles másolatként a történeti rekonstrukció elvei szerint épül fel, a kisméretű szalagtelken, bodrogkeresztúri kőanyagból (5. kép). Ezen az utcasoron, a település változatos birtoklástörténetének megfelelően egyaránt 72