Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A HARMINCÉVES SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN

A szilsárkányt kovácsműhely belsője jelleg volt az erőteljesebb. A II. világháború óta azonban - elsősorban társadalmi igény miatt - felerősödött az életmód bemutatásának szükségszerűsége. Szentendrének különös varázsa az, hogy jól kombinálja az építészeti jelleget a benne megnyilvánuló életmód-szituációkkal. Európa első 3 szabadtéri múzeuma közé sorolnak bennünket a berendezéseink és életszituációink, az ún. „prezentáció" tekintetében. Ezt a helyet őrizendő, szükség lenne egyfajta bővülésre is, hiszen sok esetben izgalmas életszituációkat bemutató épületeink (pl. postaállomás, vasútállomás, műhelyek, közösségi épületek) azért hiányoznak, mert nem volt népi építészed karakterük. A látogatót elsősorban a szabadtéri múzeumok miliője, a „körbeölelés", a „részessé-válás"-effektus vonzza, s ezt az életmód-szituációk mind szélesebb bemutatásával szolgálhatjuk ki. Fontos persze a hiteles, karakteres építmény is, hiszen ez adja a keretet, de ma már ez a szempont nem lehet domináns. 4. A tudásanyag közvetítése — közmüvelés Az, hogy a múzeumok, így a szabadtéri múzeumok feladatköre a gyűjtés—megőrzés—kutatás—kiállítás funkciókon túl is gazdagodott, bővült, az nem 41