Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A HARMINCÉVES SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN

épületcsoport elkülönített része az egykor jelentős zalai szőlő- és borkultúrának állít emléket. A múzeumban itt szőlőskertet alakítottunk ki, a végében laza sorban öt présházpincét építettünk fel, melyek a táj legjellegzetesebb pincetípusait képviselik. Berendezésük a borfeldolgozás és bortárolás eszközanyagát szemlélted. Az elmúlt években megkezdődött az alföldi táj épületeinek áttelepítése is. E hatalmas kiterjedésű nagytájról egy utcasor kialakítására van mód, ahol már áll a Bajáról áttelepített tímárműhely. 1998 szeptemberében nyitottuk meg a nagykőrösi kékfestőműhelyt, a hajdúbagosi kisnemesi lakóházat és az alföldi pékséget. Folyamatosan gyarapodnak a kiállításépítést és a tudományos kutatómunkát szolgáló múzeumi gyűjtemények; több mint 60 ezer tárgy található a raktárakban, több mint 100 ezer fényképfelvétel, sok ezer lapnyi néprajzi, építészettörténeti és műszaki dokumentációt tartalmaz a Magyar Népi Építészeti Archívum. Gyakorlatilag napjainkra ez az archívum az ország legnagyobb népi építészeti gyűjteményévé vált, mely a múzeumban felépülő objektumokon kívül az egész nyelvterületről gyűjti a pótolhatadan adatokat és dokumentumokat pusztuló népi építészeti emlékeinkről. A 90-es években megkezdődött a gyűjtemények számítógépes nyilvántartása és feldolgozása. A múzeumot 1981-ben tudományos kutatóhellyé minősítették, tudományos évkönyvünk a Ház e

s Ember, melynek eddig 11 kötete jelent meg. Nemzetközi konferenciasorozatunk és annak kötetei (Népi építészet a Kárpátmedence északkeleti térségében 1989, Dél-Dunántúl népi építészete 1991, A Kisalföld népi építészete 1993, A Nyugat-Dunántúl népi építészete 1995, A Balaton-felvidék népi építészete 1997) a magyar népi építészeti kutatások kézikönyveivé váltak. Tájékoztató periodikánk a TÉKA, mely 1979-től a múzeumi műhelymunka apróbb részleteiről tájékoztatja a szakmai és érdeklődő olvasóközönséget. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakembergárdája aktív részese az országos és regionális kitekintésű építészeti összefoglalások elkészítésének (pl. Magyar Néprajz IV. kötet, Vas megye népművészete, BorsodAbaúj-Zemplén megye népművészete stb.). Az utóbbi időben kialakult a kiállításokat kiegészítő, gazdagító háziipari és kézműipari bemutatók, foglalkozások, folklórműsorok rendszere. Minden korosztály számára kidolgoztunk múzeumpedagógiai órákat, programokat. Információs rendszerünkkel, népszerűsítő, 3 nyelvű kiadványainkkal, kiállításvezetőinkkel minél rétegzettebben szeretnénk közérthetővé tenni a hazai és külföldi látogatók számára a kutatásainkban és kiállításainkban megtestesülő tudást és ismereteket. 36