Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - KISGYŐR NÉPI ÉPÍTKEZÉSE

Borsod: 26,2%.

1

1 Ebben a tanulmányban éppen azt szerettem volna — egyrészt - igazolm, hogy Borsod megyében vannak olyan települések, ahol kifejezetten a kőépítkezés dominált. Kisgyőrben 1910-ben 413-ból 403 (97%), 1949-ben 408 házból 404 (99%) épült kőből vagy téglából. Másik törekvésem az egyes építőanyagok felhasználásának feltárását célozta. A szakirodalomban eléggé általánosan elfogadott tény, hogy a követ, mint a legnemesebb, legértékesebb építőanyagot kezelik, s felhasználását bizonyos vagyoni-társadalmi feltételekhez kötik. Észak-Magyarország népi építkezését vizsgálva, Balassa M. Iván a kőépítkezés megindulását a 18. század második felére teszi, de igazi kibontakozására csak századunk első felében kerül sor. Ugyanakkor ő is hangsúlyozza a már említett társadalmi-vagyoni tényezők fontosságát a kő felhasználása során.

1

6 Kisgyőrben az általam eddig feltárt (kb. múlt század közepe)

1

7 időszakban egyértelmű a kő primer, szinte egyeduralkodó felhasználása a népi építkezésben. Pedig Kisgyőr és környéke igen gazdag erdőben, s a falu lakosságának, ill. gazdasági testületeinek is volt erdő a birtokában. A különböző ácstechnikákat pedig minden munkaképes férfi kitanulta az erdőmunkálatok során. A sár- és paticstechnika sem volt ismeretlen előttük. Ennek ellenére szegények és módosabbak egyaránt kőből építkeztek, még a gazdasági és melléképületeiket is ebből az anyagból készítették. Az okok közül egyértelműen első helyen áll a természetföldrajzi tényezők kedvező volta; könnyen, gyorsan és olcsón lehetett kőhöz jutni. A fa kitermelése, megmunkálása, megvásárlása és a nagy szakértelmet igénylő építési munkálatok elvégzése terhesebb volt a falu lakossága számára. A fa drágulását, és indirekt módon a faépítkezés háttérbe szorítását eredményezte a 18. század második felétől meginduló okszerű erdőgazdálkodás.

1

8 Végül is érvényesült a népi építészet egyik általános érvényű törvényszerűsége, mely szerint mindig a közvetlen környezetben található, legkönnyebben és legolcsóbban megszerezhető építőanyagokat és technikákat használják fel. így létrejöhetnek olyan esetek is, amelyek rendhagyónak tűnnek egy általánosnak tekinthető képen belül. [A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. 1983. 113-122.] 1

5 Bakó 1970-71, 1972: 325. 1

6 Balassa M. 1981: 107. 1

7 Bodgál talált már 1755-ös dátumú kőházat is 1963-as gyűjtésekor. NA. 1215. 1

8 Szilas-Kolossváry Szabolcsné 1975: 140. 349