Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

tájházat, falumúzeumot létrehozni. Teszik ezt akkor is, ha az épület nem igényli ezt a hasznosítási formát, az anyagi fedezet, a személyi ellátottság nem biztosított, a berendezéshez szükséges kvalitásos tárgyak már nem állnak rendelkezésre. Idegenforgalom hiányában a legtöbb esetben alig van látogató, sokszor a tájházügy helyi, személyi viszonyok függvényévé válik. Legnagyobb gondként mutatkozik, hogy az enteriőrben elhelyezett műtárgyak állag- és vagyonvédelme a legritkább esetben biztosított.

15

6 Megítélésem szerint az építészetkutatásnak, a muzeológiának és a műemlékvédelemnek felül kell vizsgálnia a „tájházügyet". Elméleti és módszertani útmutatókkal a helyes irányba kell terelni a kétségkívül jó szándékú törekvéseket. A népi műemlék-tájház szoros összekapcsolódást fel kell oldani, amire az alkotóház, közösségi ház, pávakörök, honismereti szakkörök székhelye funkció volna a legalkalmasabb. Ahol indokolt, természetesen továbbra is létesüljön tájház, az ahhoz szükséges anyagi és szakmai feltételek megteremtésével. A fentiekben igyekeztem áttekintést adni Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészeti kutatásának eredményeiről. Ha esedeg vázlatosnak tűnne ez az áttekintés, ennek oka az, hogy a kutatások részletes ismertetése, kritikai értékelése nem lehetett feladatom. Igyekeztem a legjelentősebb kutatókat és tanulmányokat ismertetni, amelyek módszerükben vagy a vizsgálat tárgyát képező terület miatt voltak fontosak. Megjegyzem, hogy nagyszámú kisebb közlés és tanulmány nem került most említésre, noha ezek is értékesek a megye népi építkezésével foglalkozó kutatók számára. Készültek egy-egy részletet ismertető tanulmányok, nagyobb táji egységet összefoglaló monográfiák, sőt nagyra törő elméleti munkák is. Mindezek ellenére úgy érzem, megyénk népi építkezésében még sok a fehér folt. Területileg alig kutatott a Bodrogköz, a Taktaköz, a megye középső része, az abaúji Cserehát vidéke. A Bükk népi építészete nincs még összefoglalva, Dél-Borsodban a Matyóföld és Mezőcsát környéke kivételével szinte nem publikált senki. Az összefoglaló monográfiák és az ezt megelőző résztanulmányok nagyon hiányoznak ezekről a területekről. Tematikai téren is vannak aránytalanságok. Az építőközpontok kérdése, az építkezés kultúrelemeiben az átadás-átvétel kérdése, a népi építmények és az építészeri stílusok viszonya, a megyei kuriális-kisnemesi építkezés jellegzetességei mind olyan kérdéskörök, melyek megoldást, feldolgozást igényelnek. A gazdasági építmények vonatkozásában a komoly eredmények mellett hiányoznak a szőlőtermesztés-borkészítés objektumainak feldolgozásai, a középhegységi pásztorépítmények problematikájának tisztázása. Az újabb elméleti munkák ellenére sem tisztázott még az északi lakóház típuseredetének 15

6 Lásd ehhez: Balassa M. I 1981b.: 1-10. 340