Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

A gazdasági építmények feldolgozását célzó kutatási eredmények lezárása előtt engedtessék meg felhívni a figyelmet egy sajnálatosan elhanyagolt területre, illetve témára. A víznyerés módozatai, a kutak építése, szerkezeti és formai kiképzése Ujváry Zoltán - módszertani szempontból is kiváló - zempléni dolgozatán kívül szinte teljesen feltáratlan.

1

3" Megyénk változatos természetföldrajzi, geomorfológiai viszonyai következtében sokszor még a szomszédos településeken sem teljesen egyformák a víznyerés módjai, formái, eszközei. E témában az egész megyét áttekintő összefoglalás jelentős eredménye lehetne néprajzi kutatásunknak. 10. Dolgozatomban eddig a népi építkezés tárgykörének egy-egy jelentősebb részproblematikáját, ezen részterületek kutatási eredményeit tekintettem át. Módszerükre a tényközléstől a monografikus feldolgozásig volt a jellemző, terjedelmük a néhány oldaltól a könyvméretekig, szakmai színvonaluk az amatőr közléstől az évtizedes kiérlelésig terjedt. Van ám a népi építkezés kutatásának egy olyan irányzata, mely a komplexitás igényével egy-egy település, kisebb-nagyobb tájegység hagyományos építészetét kívánja feldolgozni. Ez a komplexitás magában foglalja a telek és a település szerkezetét, az építőanyagokat, technikákat, formákat, az alaprajzot, a tüzelőkérdést, sőt még a gazdasági építményeket is. Recens gyűjtések mellett bőségesen felhasználja és alkalmazza a történeti-néprajzi adatokat, az építkezést a gazdasági-társadalmi és funkcionális szempontok alapján szemléli. A komplex monografikus feldolgozások hosszú ideig nem voltak jellemzőek megyénk kutatására, s még jelenleg sem nagy a számuk. Az első komolyabb munka Szplnoky Lajos tollából származik, aki a Bodrogközben fekvő Vajdácska udvarát és építményeit mutatja be.

13

1 A falu rövid bemutatása után ír a telekről, az azon lévő építmények elnevezéséről és elhelyezkedéséről. A lakóház szerkezeti felépítését, az építőanyagokat (föld, fa, nád stb.), a technikai eljárásokat részletesen ismerteti. Ugyanakkor nem hagyja félbe vizsgálódásait, a lakóház funkcionális tagolódását, a tüzelőberendezést és az alaprajzot is rögzíti. További érdeme, hogy a gazdasági élet építményeit, a széna- és gabonatárolókat, ólakat és istállókat is vizsgálja, úgy, hogy a falu gazdasági életével szervesen összekapcsolva, azzal egységben tárgyalja. A Bodrogközre vonatkozóan egy vázlatos áttekintés kivételével azóta sem rendelkezünk újabb összefoglalással.

13

2 Petercsák Tivadar az abaúji Hegyköz közel tucatnyi településének népi kultúráját foglalta össze monográfiájában, külön összefoglaló fejezetet szentelve 13

0 Ujváry 1969: 367-386. 13

1 Szolnoky 1956: 593-632. 13

2 Cseri 1987. 336