Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN
Balassa M. Iván értekezése teljes mértékben," 1 2 parasztház évszázadai" című munkája pedig részben foglalkozik az északi magyar ház fejlődésével." 13 A két munka ismertetése és értékelése nem lehet feladatom. Bakó Ferenc módszerét követve még inkább tágítja a vizsgálatba bevonható történeti, régészeti, néprajzi anyagot. Ezek alapján a lakóház egyes fejlődési fázisait igyekszik feltárni a primitív hajlékoktól napjainkig. Bevallott célja, hogy feltárja területünk építkezésének nagy- és kistáji variánsait. Szerinte az ún. északi magyar háztípus a 14. század végére elérte a szoba—pitvar—kamra vagy istálló alaprajzi tagolódású alapformát. A fejlődés során — társadalmi, gazdasági tényezők és az egyéni ízlés alapján — a 18. századra kialakultak a nagytáji formák, s a 19. század második felére pedig az egy-egy völgyet, közeli falvak közösségét jelképező kistáji formák. 1" 4 Igen kiválóak azok a térképei, melyek bemutatják az egyes építészeti és házelemek térbeli elhelyezkedését, a különböző korszakokban Észak-Magyarországon. Ugyanakkor Balassa M. Iván sem talál minden területre, vizsgált kérdésre megfelelő és kritikailag elfogadható forrást. A régészeti és levéltári kutatásaink nem olyan magas színvonalúak, illetve nem tártak fel még olyan mélységeket, amire egy elméletet biztosan fel lehetne építeni. Ilyenkor — más eredetkutatókhoz hasonlóan — Balassa M. Iván is kénytelen hipotézisekre, saját elgondolásaira szorítkozni, ami esetenként gyengíti elméletének hitelét. 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a felszabadulás óta eltelt időszakban a gazdasági építmények kutatása terén figyelhető meg a legnagyobb fejlődés, itt születtek a legnívósabb munkák. Megszaporodtak azok a kutatók, illetve tanulmányok, amelyek a gazdasági építményekben nemcsak az archaikus építési technikákat és formákat keresték, hanem a népi gazdálkodás egész rendszerébe foglalva vizsgálták azokat. Balassa M. Iván a Hegyköz földművelését kutatva leírja az ehhez a termelési ágazathoz tartozó építményeket (csűr, rakodó stb.) is. 1" 5 Ugyanő a bodrogközi és a hegyaljai szárazmalmokról közöl értékes adatokat. 1" 6 A szénagazdálkodás két speciális északmagyarországi építményével, az abarával"' és a rakodóval 1 foglalkozik Pa/ádi-Kovács Attila, aki később az egész magyar széna- és rétgazdálkodást foglalta össze, természetesen az ide vonatkozó tároló építményekkel együtt. 10 9 10 2 Balassa M. 1981a. kézirat. 10 3 Balassa M. 1985. 10 4 Balassa M. 1981a.: 345-355. 10 5 Balassa 1964. 10 4 Balassa 1973b.: 87-92. 10 7 Paládi-Kovács 1969: 79-101. 10 8 Paládi-Kovács 1980: 209-228. 10 9 Paládi-Kovács 1982: 81-99. 333