Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

Gyula szomolyai és bogácsi tanulmányaiban.'

1 Bakó Ferenc legújabb munkájában a népi kőépítkezés gyakorlatát az egész Kárpát-medencére kivetítve foglalja össze. Megállapítja, hogy a Bükk—Mátra hegységek déli vulkanikus nyúlványai a Kárpát-medence legjelentősebb kőépítkezésű területeinek egyike.

7

2 Az utóbbi évtizedben felerősödtek az árucsere néprajzát, az egyes kis- és nagytájak közötti migrációs kapcsolatok feltárását célzó kutatások. Az építészetkutató ezeket nem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen az árucserében részt vevő javak egyik igen jelentős hányadát az építőanyagok teszik ki. Kiváló tanulmányok láttak napvilágot a bodrogközi nádkereskedésről,'' a bükki és aggteleki mészkereskedelemről,'

4 az abaúji Hegyköz fatermékeinek értékesítéséről és a Bükkalja kőfaragóiparának árucsere-kapcsolatairól.'

6 Az építőanyag, mint az árucsere tárgya című összefoglalásában legutóbb Cseri Miklós tekinti át az eltérő természetföldrajzi adottságokkal rendelkező hegyvidéki és alföldi régió közötti építőanyag-kereskedelmet.'

7 Egyes faépítmények, szerkezeti elemek, új építőanyagok jelennek meg olyan területeken is, ahol a helyi adottságok ezt különben nem tennék lehetővé. A fában és kőben szegény Bodrogköz népe számára a Hegyköz erdői a fát, a tokaj-hegyaljai kőbányák a követ biztosították, Dél-Borsod sík vidékeire Szomolyáról és Bogácsról került a faragott sírkő, a kőkeret, a kapuoszlop. Dél-Borsodba, a Nyírségbe, Hajdúságba a bükki hutákból érkezett a mész. A példák további sorolása helyett megállapíthatjuk, hogy az építőanyagok terén meglévő árucsere feltétlenül módosítója volt ezen javakat fogadó települések népi építkezésének. Ez irányú kutatásait folytatva Cseri Miklós a kővel való kereskedelem hatását vizsgálta Heves, Borsod, Zemplén, Gömör és Abaúj megyékben. A térképekből és a statisztikai adatokból kiderült, hogy Észak-Magyarországon, az eddig hagyományosan kőépítkezésű területeken — Bükkalja, Tokaj-Hegyalja, Mátra vidéke — kívül Észak-Zemplénben, a Tornai-karszton és Gömör megyében több olyan kisebb régió is körülhatárolható, ahol a kő — éppen a vele való kereskedelem következtében — lényegesebben nagyobb szerepet játszott a hagyományos népi anyaghasználatban, mint ahogy azt eddig gondoltuk. " 7

1 Viga 1985; Szakáll-Viga 1984: 93-122. 7

2 Bakó 1985:225-253. 7

3 Nagy 1971: 109-115; Nagy 1983: 138-144. 7

4 Viga 1980: 252-258; Molnár 1983.: 132-138. 7

5 Petercsák 1986: 233-237. 7

6 Viga 1985; Szakáll-Viga 1984: 93-122. 7

7 Cseri 1986: 205-232. 7

8 Cseri 1987. 329