Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN
technikai, morfológiai, esztétikai szempontú kutatásában. A matyó nép építészete c. munkájában a pontos, szakszerű építészeti leírás mellett építőművészeti, esztétikai szempontok vezérlik vizsgálódását. A matyó „üstökös ház" és annak építési módját gazdag felmérésekkel és fotókkal tárja elénk. 1 3 Indíttatásából eredő hiányossága, hogy nem foglalkozik a ház és a benne élő emberek életével. Az egyes építészeti elemeket, technikákat csak racionális építészeti okokra próbálja visszavezetm, holott ezeknek meghatározott történeti, gazdasági és funkcionális okai is vannak. A felszabadulás előtti észak-magyarországi népi építészetkutatás szerves részét képezte az egész magyar nyelvterületen folytatott építészeti kutatásnak. Hibái és eredményei lényegében megegyeztek az országos kutatásokéval. Ennek értékelését, a hibák okának feltárását, a jövő feladatainak kijelölését elvégezte szaktudományunk. Vajkai Aurél és Gunda Béla tanulmányai, kritikái a felszabadulás előtti építészeti kutatásnak, 1 6 s Tálasi István tanulmányával kiegészülve lényegében ki is jelölik az újabb időszak feladatait, teendőit. ' E rövid, kronologikus áttekintés után az 1950-es évektől meginduló építészeti kutatás részletesebb ismertetését tűzte célul tanulmányunk. Az időrendi felsorolás helyett egyes nagyobb témák közé csoportosítva kívánjuk értékelésünket elvégezni, hangsúlyosan tárgyalva azokat a csomópontokat, ahol igen értékes eredmények születtek, illetve ahonnan a továbblépést kívánatosnak érezzük. II. 1. A településnéprajz a néprajztudomány azon ága, amely a települések formájának leírásával, összehasonlításával, eredeztetésével, valamint a népi társadalom, a településrend és a hagyományos gazdálkodási mód összefüggéseivel, egymásra hatásával foglalkozik. Szoros kapcsolatban áll a településföldrajzzal, településtörténettel, agrártörténettel, társadalomnéprajzzal s nem utolsósorban az archeológiával. A település-néprajzi kutatások az 1920—30-as években nagyrészt Gyötjjy István munkásságával kezdődtek a magyar nyelvterületen, s ezen belül a megye területén is. Az alföldi tanyák és a két beltelkes települések vizsgálata során eljutott a dél-borsodi Mezőség területére is, ahonnan máig érvényes pontossággal írta le a szérűskerteket, s azok jellegzetes építményét, a tüzelősólat. 1 8 Gyötjjy István által felvetett problémák ösztönzőleg hatottak településkutatóinkra, s nem véletlen, hogy Dél-Borsodból származik a legtöbb településnéprajzi tanulmány. Korompay Katalin Mezőkö3 5 Tóth 1944: 247-257. 3 6 Vajkai 1948; Gunda 1954a.: 375-408. 3 7 Gunda 1954b.: 73-79; Tálasi 1955: 5-56. 3 8 Györffy 1929: 137-160; Bodgál 1962a.: 124-126. 325