Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN
zatosan kiszorult az építőgyakorlatból, sőt a módosabb parasztok mellett éppen a volt kisnemesek utódai azok, akik a maradibb deszkafödém és mestergerenda helyett a síkmennyezetet, a stukatóros födémet részesítik előnyben. 1 6 Ugyan már a 17. századtól kezdve vannak adataink mestergerendás nemesi házakra, de a paraszti építőgyakorlatban is folyamatosan jelen van. Nógrádban 1787, Hevesben 1792, Borsodban 1776, Beregben pedig 1722 a legkorábbi datált mestergerendás parasztház. 1 . Jelen ismereteink szerint nincs okunk feltételezni, hogy a mestergerenda egy bizonyos időperiódusban csak a kisnemesi építészet sajátja lett volna. TETŐSZERKEZET Észak-Magyarország területén sem a források, sem a recens gyűjtések nem tártak fel ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű nemesi-kisnemesi lakóházakat, holott a paraszti gyakorlatban ismeretes volt. Lényegében a 18. századtól kezdve dokumentálhatóan bizonyítható, hogy a szarufás tetőszerkezet volt az általánosan elterjedt tetőszerkezeti forma. 1 8 Ugyanakkor egyes kistájakon kimutatható a tetőszerkezet anyagának és minőségének különbözősége a két társadalmi réteg között. Szabolcsban a nemesek már a 18. század végén, a 19. század elején is szívesebben használtak fenyőt a szarufákhoz, mint a parasztok, akik a helyben megszerezhető tölgyet vagy egyéb gyengébb faféleségeket részesítették előnyben. A fenyőt a nemesek a Tiszán úsztatták le és a kikötőkből vásárolták meg, majd szállíttatták az építkezés színhelyére. Természetesen ehhez nem volt elegendő magában a nemesi lét, megfelelő anyagi helyzet is szükségeltetett. Meg kell említenem azt is, hogy pl. éppen ezen a területen, a pontusok, a gatterek közelében lévő falvakban a nem nemesi rétegek is felhasználták az úsztatott fát, nemcsak a nemesek. 1 9 Tehát a nemesi lét csak egyike volt azoknak az összetevőknek, amelyek egy táj, kisebb régió építészetét befolyásolhatják. Sokkal inkább köthető a kisnemesi építészethez a széklábas tetőszerkezet használata. A rangosabb megjelenésű, az átlagosnál szélesebb, a soros elrendezéstől eltérő kisnemesi épületeken már a 18. század végén, a 19. század elején megjelent ez a szerkezet. Nagy anyagigényű, fejlett ácstechnikát kívánó konstrukció ez, mellyel reprezentatív, a hagyományos formáktól méreteiben 3 4 Lásd: Cseri 1987: 55-56; Dám-D. Rácz 1986: 42; Balassa M. 1981: 125-127. 3 7 Barabás-Gilyén 1987: 83. 3 8 Balassa M. 1981: 116-120; Bakó 1978: 55, 1969: 455. 3 5 Páll 1987: 27-29. 311
