Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE
A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE Észak-Magyarországon az utóbbi évek kutatásai nyomán egyre jobban ismerjük a népi kőépítészet gyakorlatát és anyaghasználatát. Elsősorban BAKÓ Ferenc több munkája, 1 NAGY József András 2 és CSERI Miklós 3 tanulmánya érdemel fokozottabb figyelmet. Számos adat áll már rendelkezésünkre az egyes tájegységek eletében fontos szerepet játszó kőbányák termeléséről, ill. az azokhoz kapcsolódó különböző színvonalú kőtechnikáról. FÉNYES Elek statisztikai munkái már említik a legjelentősebb kőbányákat. 4 A témával foglalkozó kutató számára nélkúlözheteden SCHAFARZIK Ferenc 1904-ben megjelent munkája, amely elsősorban a bányászati hasznosítás szempontjából gyűjtötte össze a Magyarország területén fellelhető kőbányák adatait. 5 BAKOS József 6 és ROMAN János' a malomkőbányászatról és faragásról tártak fel érdekes adatokat, és számos vonatkozásban gazdagította ezeket az ismereteket SELMECZI KOVÁCS Attila 8 is a kézimalmok vizsgálata révén. RÉPÁNSZKY Zoltán, 9 valamint SZAKÁLL Sándor-VIGA Gyula a bogácsi, 1 0 s VIGA Gyula 1 1 a szomolyai kőbányák és a hozzájuk kapcsolódó kőfaragás hagyományainak vizsgálata terén ért el eredményeket. LÉNART Andor tanulmánya témánk szempontjából azért érdemel különösen fontos szerepet, mert a 18. századi egri barokk építkezés háttériparát vizsgálva erőteljesen kitér az építőanyagokkal való kereskedésre is. 1 2 A kőben 1 Bakó 1971-71, 325-431; Bakó 1977; Bakó 1978. 2 Nag)-1982: 80-91. 3 Cseri 1983: 113-123. 4 Fényes 1851. 5 Schafarzik 1904. 6 Bakos 1951: 171-172. 7 Román 1963: 98-102. 8 Selmeczi Kovács 1982: 309-320. 9 Répánszky 1980: 61-65. 1 0 Szakáll-Viga 1984: 93-122. 1 1 Viga 1985. 1 2 Lénárt 1982-83: 187-217. 293