Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - AZ ÉPÍTŐANYAG MINT AZ ÁRUCSERE TÁRGYA

A bükki hutákon kívül Pelsőcről, Kecsőről, Csoltóról és Feketehuta vidékéről is jött ide mészégető.'

6

4 A fellendülést kiváltó okok között a századvégi nagy építkezések, beruházások és a paraszti építkezésben a habarcs elterjedése szerepelt első helyen. Már a múlt század végén feljegyezték, hogy a kapitalizálódó Debrecen és Sárospatak városába vagonszámra vitték az itteni meszet.

16

3 Az aggteleki mész fuvarozás körzete délen a Borsod megye mai határával közel megegyező vonalra esik. Ezt a vonalat Ózdtól lefelé a Hangony-völgyében Kissikátor, Doma-háza, a Bán-völgyében (Nagybarca, Bánhorváti, Uppony, Csokvaomány) Nekézsenyig, ezenkívül Mályinka, a Pitypalaty-völgyében Parasznya és Varbó vonalával lépik át. Ezenkívül még a sajószentpéteri völgyben Miskolc vonaláig vitték le a termést. Keleten a Bódva alkotja a határt. Ezentúl Hídvégardó, Martonyi, Szalonna, Galvács, Ládbesenyő, Szendrőlád, Balajt, Finke, Borsodszirák, Ziliz, sőt Rakaca, Gagyvendégi, Gagybátor falvakat is ellátták mésszel. A Felvidék felé a II. világháború előtt a Rima-völgyében (Pelsőc, Csoltó, Lekenye, Szárnya, Panyig, Tornallja, Pelye, Füge) Rimaszombatig, a Balog-völgyben (Alsó- és Felsőbalog, Hutapányi, Tamási) Bátka vonaláig mentek el.

1 A nagyszámú települést (Molnár Ágnes közöl egy térképet, melyen 49 települést sorol fel, ahová eljutottak az aggtelekiek) ellátó Aggtelek mellett a Szepes-Gömöri-érchegység mésznyúlványain több kisebb jelentőségű mészégető telep is volt. Fényes E/ek „Hosszúréth (Krasznahorka), Gicze, Licze, Meléthe, Beretka" helységeket említi, s Hosszúréthről tudjuk, hogy „meszet éget és fuvaroz".

1

6'

7 Zemplénben Ladmóc (ma Csehszlovákiában) szerepel még néhány forrásban. Az ilki (Szatmár megye) református egyház számadáskönyvében szerepel, hogy 1871-ben az iskolaépítéshez Ladmacról hoztak meszet, 1831-ben pedig a Szabolcs megyei Pap község református egyházi gondnoki számadásában olvashatunk a „Ladomatzi" mészről.

16

8 Végardón 1950-ben még Bakó Ferenc gyűjtött a ladmóci meszesekről, akik negyedrészre, fél vékára mérték a meszet.

16

9 Torna megyében Bódvarákó és (Torna)Szentandrás, Egerszög mészégetésére van adatunk,

1

7" míg Kassán „... a mészkövet pedig kitűnő minőségű 16

4 Molnár Ga 486/4-5. 16

5 Molnár Ga 486/3. 16

6 Molnár 1983: 136-138. 167 Fényes 1847: 148-171. 16

8 Páll István szíves közlése. 16

9 Bakó 1950-Es gyűjtése, Ea 2418/5b. 17

0 Fényes 1844: 344-346. 290