Balázs György (szerk.): A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára, Vezető az 1948/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett időszaki kiállításon (Budapest-Szentendre, Magyar Mezőgazdasági Múzeum-Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

Az árutermeléshez szükséges technikai fejlesztés példáit elsősorban a nagybirtokok mutatták, itt jelentek meg először a korszerű mezőgazdasági gépek. A közvetlen és könnyebben követhető, a korszerű közép- és kisbirtok mintája hiányzott. A robotrendszer megszűnése és az áruterGarrett vetőgép melés iránti fokozódó igény azonban egyérteművé tette a gépesítés szükségszerűségét. Az 1850-es évek konjunktúrája idején a korabeli gazdasági lapok statisztikái, leírásai a terméseredmény növelését és az előállítási költségek csökkenését Ígérték a gépeket rendelőknek. A legnagyobb változást a csavarmenetes vaskormányú eke. a vetőgép és a cséplőgép térhódítása eredményezte. Az első nagy teljestményű mezőgazdasági gépeket Angliából, az 1848 után oda került emigránsok közvetítésével hozták be Magyarországra. A kiállításban látható gőzgépet egyenesen Kossuth Lajos javaslatára vette meg 1852-ben Török József óbecsei földbirtokos. Az 1860as évektől a kormány vámintézkedéseivel az osztrák, főleg a bécsi gyárak termékeinek elterjedését igyekezett elősegíteni. Az 1860-as években kiszélesedő vasútépítési és lecsapolási munkák tovább növelték a nyári hónapokban 54