Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GULÁCSI ZSUZSANNA: A gyümölcs és felhasználásának hagyományos módjai Bődén

zik és megpuhul. Tüskés körte. Hüvelyknyi, zöldes körte. Nagyasszonynap táján érik. Vajkörte. „Jó nagy, puha körte, augusztusban érik." Vérkörte. „A tüskés után érik. Tiszta piros a belseje. A tüskésná öregebb. Finom, leveskörte, gömbölyű." Zabérő körte. Apró, sárga körte. Aratás vége felé, augusztus elején érik, amikor a zab. SZILVÁK Besztercei szilva (kék szilva). „Nagyöreg, finom szilva". Augusztusban érik. Olyan, mint a hosszú szilva, csak háromszor akkora. Búzaszilva. Kékes, hüvelyknyi. Július végén, augusztus elején már érik. „Kepehordásbá, cséplésbé, csépölt a gép, akkor mindig ettük." Duránci szilva. „Később érik, úgy októberba. Ugyanolyan, mint a hosszú szilva, csak nem válik el a magjától." Sárga duránci'. ugyanolyan, csak sárga. Szeptemberben már van. Hosszú szilva. Ősz elején, szeptemberben érik, sötét színű, magvaváló. Ringló. Szeptemberben érik. Gömbölyű, sárga szilva. Sárga szilva. Augusztusban érik. „Abba volt magraváló is. Két féle fajta volt." Rózsaszilva. Hüvelyknyi, apró, pirosas, gömbölyű szilva. „A hosszúval együtt érik, úgy szeptemberben." CSERESZNYÉK Borcseresznye. Nagy szemű, fehér cseresznye. Július elején érik. Fekete cseresznye (tengeli cseresznye). Apró szemű, nagyon sötét színű. Június eleje táján már van. Hólyagos vagy hóiagos cseresznye. „Május vége felé érik. Finom, vékony héja van, mint a meggynek, olyan hólyagszerűség." Ha nagyon megérik, a szemek összenyomják egymást. Pünkösdi cseresznye. Május végére már nincs belőle. Apró. Az első gyümölcs. Ropogós cseresznye. „Soha nem férgesedett meg. Pirosas, rop94