Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA: Adatok Böde szőlőműveléséhez

A söprű

t vagy kiöntötték, vagy pálinkát főztek belőle. Ez utóbbit állatgyógyításra is használták: ha fedeztetés után megromlott a tehén teje, egy szelet kenyérre söprüpálinkát tettek és megetették az állattal. A bor értékesítése Egy-egy gazda a szőlőbirtokain átlagosan 15—20 akó (7,5—10 hl) bort tudott megtermelni. Ez a mennyiség a család éves szükségletének fedezése mellett lehetővé tette az eladást is. A hegygazdák fölösleges bormennyiségét helyben a kocsmáros átvette, de Zalaegerszegről és Vas megyéből rendszeresen jártak borkereskedők is Bődére. Előfordult az is, hogy a falubeliek közül néhányan szekérre tettek két hordót, elvitték Vas megyébe és aratásra, cséplésre kiárulták. A hegyhez kapcsolódó szokások Az 1920-as években jégverés tett kárt Böde határában. Utána állították a Bödei-hegy keresztjét és Sarlós Boldogasszony napján (júl. 2.) minden évben misét mondattak a falu határában lévő Szent Mihály-kápolnában. Ezt afféle fogadott ünnepként tartották számon. A perjászlói kereszt felállítására néhány László keresztnevű gazda adta össze a pénzt, ezért a keresztet is Lászlóra szentelték. Évente egyszer, a László-napot követő vasárnapon délután 3 órakor tartanak itt litániát. A hegyen, a kereszt mellett levő pincéből szoktak asztalt, terítőt és gyertyát kivinni a szertartáshoz. A litánia után kezdődik a mulatság. Ilyenkor a bödei kocsmáros is felmegy a hegyre italt árusítani. Ezt az ünnepséget kb. 10 éve tartják meg rendszeresen.

1 JEGYZET 1. Az 1—4. ábrák PROHÁSZKA F. könyvének (1971. 33, 40, 42, 44.) ábrái alapján készültek. 90