Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA: Adatok Böde szőlőműveléséhez

hér kérgét hasogatták el, majd 120 cm-esre darabolták és azzal végezték a kötözést. Péter-Pál (jún. 29.) után végezték az első nyírási (tetejezést). A karó magasságában késsel levágták a szőlő tetejét. Szüretig ezt a műveletet még kétszer megismételték és ezzel egyidőben faty tyaztak (kitördelték a levelek hónaljhajtásait). A szőlőt többféle betegség, illetve kártevő is megtámadhatta. A vincellérbogarak (kendermagbogarak) rügyfakadás idején csapatosan lepték el a tőkéket és a rügyeket kirágták. Mindenféle szerrel szemben nagyon ellenállóak, ezért kézzel kellett eltávolítani azokat. Az orbánc sárgás foltokat okoz a levélen, ami azután elszárad és lehull. Időjárás okozta betegségnek tartják, de ez is a gombabetegségek közé tartozik. Gombaspórák által okozott fertőzés a lisztharmat, ami virágzás után támadja meg a fürtöket, esetenként a szőlő többi zöld részét is. Kötött talajon, meleg, párás időben gyakran előfordul. Védekezésül Korotan kénport fújtak a szőlőre, amíg rajta volt a reggeli harmat. A peronoszpóra a legelterjedtebb és legveszélyesebb gombabetegség. Meleg, csapadékos idő esetén károsítja a szőlőt, amelynek levelei elszáradnak, kisebb fürtjei lehullanak, a nagyobbak barnás-kékes színűek lesznek, a bogyók pedig leperegnek, vagy összeszáradnak. Leghatásosabb védekezés ellene a rézgálicos permetezés. A lisztharmat és a peronoszpóra ellen kb. 30 éve alkalmazzák ezeket a szereket. Az első permetezésnél 1 hl vízhez 0,5 kg, a továbbiakban 1—1,5 kg hatóanyagot és annyi meszet kevertek, hogy a levélen megtapadjon a permetlé. Először májusban, a kihajtás után, a későbbiekben pedig az időjárástól függően, általában kétszer-háromszor, sok eső esetén ötször-hatszor, de néhányan érésig 10—12 naponként is permeteztek. SzUret A szüret idejét közösen jelölték ki a gazdák. Rendszerint mindenki segítőket hívott, így egy nap alatt végeztek a munkával. A nők késsel kannába, kosárba, sajtárba vagy vájdlingba szedték, a férfiak pedig faputtonyban hordták a szőlőt. A szüret mindig vidám hangulatú esemény volt. Ilyenkor birkát vágtak, gulyást, vagy pörköltet főztek a pincénél. Estig leszedték a szőlőt. A legények éjszakára is a hegyen maradtak. 87