Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA: Adatok Böde szőlőműveléséhez

szedték a tetejéről. Az ültetést követő negyedik évben 3—4 fej (fürt) szőlőt hozott, a hatodik-hetedik évben pedig rendes termőre fordult a kifejlődött tőke. A végleges karókat már az ültetés során elhelyezték. Érett, gerenda vastagságú sárgaakác volt a legalkalmasabb a szőlőtámaszték elkészítésére. A 8—10 éves fát vastagságától függően négy-tízfelé repítették (hosszában elhasogatták), majd szekercével pucolgatták. A 2 m hosszúságú karók egyik végét kihegyezték, így szúrták le a tőkék mellé. Ősszel nem szedték ki, tavasszal azonban (mivel a fa alsó része korhadt a földben) mindig lejjebb verték. Ha megrövidült 100—120 cm-nyire, akkor kicserélték. Ha nem volt sárgaakác, feketéből is elkészítették a karókat, de ezek nem voltak tartósak, a gesztenyefából valók pedig hamar megkártyásodtak. Tőkepótlás A porbujtás során a kihalóban levő, vagy kipusztult tőkék pótlására a szomszédos tőkén a kiválasztott vesszőt meghagyták, nem metszették vissza. Ősszel, a lombhullatás után, de többnyire inkább tavasszal, egy ásónyom szélességű sáncot ástak a hiányzó tőke helyéig és ebbe fektették a kb. 1,5 m hosszú szálvesszőt, úgy, hogy a végét a kívánt helyen húzták fel (3. ábra). Ezt az új tőkének szánt vesszőt rövid csapra (két szemre) visszametszették és karót tettek mellé. Hamar gyökeret eresztett, emellett még az anyatőke is táplálta, így már a porbujtás évében termést hozott. A következő évben, vagy két év múlva vágták le az- anyatőkéről. A döntés a tőke megfiatalítására és egyben hiánypótlásra is alkalmas eljárás. A döntésre kiválasztott tőkét tavasszal erősen viszszametszették és csak annyi vessszőt hagytak rajta fejlődni, ahány tőkét akartak pótolni. A következő év tavaszán kb. 50 cm-es árkot ástak, a földet kibontották (egészen a talpgyökérig), majd a tőkét óvatosan elfektették. Először az anyatőke helyére húztak vissza egy vesszőt, utána a hiányos részekre egyet-egyet (4. ábra). Ezután a vesszőket föld ráhúzásával rögzítették, majd az árkot is betemették. A döntéssel létrehozott új tőkék már az első évben termést hoztak, és 20—25 évig is eléltek. 83