Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA: Adatok Böde szőlőműveléséhez

ADATOK BÖDE SZŐLŐMÜVELÉSÉHEZ BAKSA BRIGITTA Bevezetés Ez a dolgozat a teljesség igénye nélkül próbálja a bödei szőlőművelés lényegesebb mozzanait adatszerűen bemutatni az 1900-as évek elejétől napjainkig terjedő időszakban. A szűkre szabott keretek erősen behatárolták e terjedelmes téma feldolgozását, de talán így is kirajzolódik egy hagyományos szőlőművelő település „hegyen végzett munkájá"-nak vázlatos képe. A szőlőhegy elhelyezkedése, tagolása és rendje A falutól délkeleti irányban található Bödei-hegy a település jelentős szőlőtermő területe. Néhány gazdának máshol is vannak birtokai (pl. Káváson, Zalaszentmihályfán), viszont a Bödei-hegye n is művelnek szőlőt hottóiak és teskándiak, de jelentősebb a hazai birtoklás. A Bödei-hegyen kívül számottevő volt a szőlőművelés a Szigeti-hegymelléken is, de ezt a területet kb. 15 éve elhagyták, mert az erdő közvetlen szomszédsága miatt a vadak nagy kárt okoztak a szőlőben. A Bödei-hegyen a faluból szinte mindenkinek volt birtoka, családonként 200—300 négyszögöl. A hegy itt sohasem volt kerített. A szőlők egyirányban sorosak, a sortávolság 70—80 cm, a tőketávolság 60—70 cm. Egy-egy gazda területe, egy vágó vegyes ültetésű. Ezek között az elválasztó út az állé (barázda). A szőlősgazdák ugyan nem alkottak szervezett hegyközséget, de kialakították a maguk szabályozórendszerét. Közösen választottak bírót, aki ügyelt a rendre és általában évente két alkalommal hívta össze a hegygazdákat. A kisbíró hirdette ki a gyűlés időpontját, amit az iskolában tartottak meg. Ilyenkor beszélték meg, hogy kit fogadjanak fel hegypásztornnk. A megbízott személy a szőlő érésétől, Nagyasszonytól (aug. 15.) a szüret végéig, Vendel-napig (okt. 20.) kint lakott a szőlőhegyen. Ez idő alatt a gazdák egy 80