Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA: A kender termesztése és feldolgozása Bődén

Egyéb rostnövények A kender mellett csak kevés len termett. Termesztésével a termelőszövetkezet megalakulása után kezdtek intezívebben foglalkozni. A len vetése megegyezik a kenderével. Alacsonyabb szárú növény és a tetején gumó ja van. A virágos és a magvas lent együtt nőtték ki, amikor a magja megérett. Szárítás után mosólapická\al (mosófával) letörték a magját, majd egy hétig áztatták. Ezután elterítve újra szárították, majd lapicifcával megtörték. Egy hétig a szabadban hagyták, hogy a harmat érje, mert tapasztalatuk szerint így jobban elvált a rost a szártól. Ezt követte a tilolás és ettől kezdve a munkafolyamat teljesen megegyezett a kender feldolgozásáéval. A rostkikészítő munkák során a len esetében a törést lapickával, a kendernél pedig kendervágó\&\ végezték el. Erre az eszközhasználati különbségre már SZENTMIHÁLYI IMRE is felfigyelt 1965ben.

1 A len mellett megemlítem még a csollánl (csalánt) is, amelyet a két világháború közötti időszakban kellett a leventék számára öszszegyűjteni, azonban ennek feldolgozásáról, vagy elszállításáról nem sikerült bővebb információkat beszerezni. * Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a rostnövények közül a kendernek jelentős szerepe volt a mindennapi élethez és a ruházkodáshoz szükséges vászon előállításában. A vele való foglalatoskodás szükségszerű és egyben igen kedvelt munka volt. Bődén a rostkészítés egyszerű eszközkészlete a munkafolyamat egyes fázisainak kifinomodását nem tette lehetővé. Az 1930-as évek elejétől fokozatosan tért hódító gyári vásznak háttérbe szorították a kendervászon használatát a ruházkodásban, később a háztartásban és a gazdaságban is. Ezáltal a kendertermelés is folyamatosan viszszaesett, majd a téeszesítéssel egyidőben meg is szűnt. 78