Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
BALOGH BALÁZS: „Gyántásfa" készítés Bődén
Miután a kosár megtelik, a gyújtósfát 6—10 szálanként egy kb. 40 cm hosszú fűzfavesszővel pusliba (vagy csomóba) kötik. A fűzfavesszővel kétszer-háromszor feszesen körbetekerik a szálakat, majd a vessző két végét a kötés alá dugják (1. ábra). Megesik, hogy ősszel és tél elején, amikor jobban keresik a piacon, kevesebb szálat, később, amikor már csökken a kereslet, többet tesznek egy csomóba. Átlagosan egy jó maroknyit. A kötözést férfiak és nők vegyesen végzik. Bődén csak fűzfavesszővel kötik át a csomót, más falvakban kötéllel, dróttal, kukoricasással, vagy újabban rafiával is kötötték. Ezt a zalaegerszegi piacon, a más vidékről származó gyántááfa árusok portékáján látták a bödeiek. 4 A tuskó gombos (göcsörtös, göbös, csomós) részét nem lehet jól hasogatni, mert törik. Ez a leggyantásabb része, a buckó ja, amit kikópucolnak (kupacolnak) és a kópucokai marékszámra adják el, a fadarabokat nem kötik össze. Ezt is egy csomónak nevezik és ugyanannyiért adják el, mint az összekötözött gyántásfa csomókat. A hasogatás harmadik terméke a sok eladhatatlan apró gyántásfa darab. Ezeket saját háztartásukban használják fel begyújtásra. A feldolgozás gyorsaságát mutatja, hogy e munkát Horváth Sándor este végzi és 6 órától 9 óráig kb. 200 csomót tud kényelmesen elkészíteni. A gyántásfának annál jobb a minősége, minél több barnás-pirosas csík (gyanta) van rajta. A fának a gyantás része igen nehéz és kemény. Egy szál gyántásfa, illatos, kormozó lánggal kb. 5—10 percig ég. Ez idő alatt a nedves rőzsét és tűzifát is könnyedén lángra lobbantja. Bődén a tűzrakás legszakszerűbb, általánosan gyakorolt módja az volt, hogy egy szál gyántásfára fakérget, arra aprófát és kukoricacsuhét, végül nagyobb hasáb tűzifát tettek. Az alul levő gyántásfa meggyújtásához elég volt egyetlen szál gyufa. Régen a gyántásók gyalog, a hátukon vitték a gyántásfával teli zsákokat a 12 kilométerre levő Zalaegerszegre. Zalaegerszegen (az emlékezettel elérhető időben) minden héten kétszer, kedden és pénteken volt piac. A gyántásók a kilométercövekeken pihentek meg úgy, hogy a zsákjukat a botra engedték. 5 Újabban szekérrel és biciklivel szállítják az alágyújtóst. Az adatközlők csak 1946-tól emlékeznek a gyántásfa egy-egy 70
