Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

HÁLA JÓZSEF – HORVÁTH GYULA: Adalékok Böde megismeréséhez

kétoldalt felül íves, kis szellőzőnyílással. A konyha 1937-ben kéményt kapott. 1889-ben épült. Faluképi jelentőségű.

4

3 Régészeti leletek Böde. Kőbalták. Z. M. 51. 4. 1—3., 51. 24. 47., 53. 44. 1., 54. 7. 5., 20., 59. 3. 1—3. 44 Z. M. - Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg. * Jelentem, hogy a zalaegerszegi múzeum körzetében eddig az alábbi lelőhelyekről szereztem tudomást, ahonnan eddig még nem került régészeti anyag a múzeumba: 1., Böde: középkori faluhely Hermánfai dűlőben. A község határában ép árpádkori templom. [...] 14., Zalaszentmihályfa: a most Bődéhez tartozó középkori templom mellett a középkori Szentmihályfalva község helye. [...] * 83. Böde Á Kk Az előző lelőhelytől É-ra, jó 1 km-re, a Ján patak jobb oldalán, a Ján és Szentmihályfai patak találkozásától D-re mintegy 800 m-re a mocsaras völgyből kiemelkedő domb alsó harmadában valaha település állt. Szürke, durván soványított agyagból kézikorongon készített edények perem- és oldaltöredékeire találtunk itt (VII. t. 5. és VIII. t. 8.). A XII—XIII. századi keltezést támasztja alá, hogy az egyik oldaltöredékcn derelyével benyomott díszítés figyelhető meg. A telep korai szakaszához tartoznak az égetett agyaggolyótöredékek. Ugyanitt világos téglaszínű és szürke, korongon készített, jól kiégetett kerámiák darabjai gyűjthetők, melyek a későkközépkorban (XIV—XV. sz.) készültek. (X. t. 16.) A lelőhelyünkön fennállt település élete valószínűleg a XII. században kezdődött, és talán még a törökkor előtt vagy legalábbis annak első felében végleg megszűnt. Az egykori települést nem 33