Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SÁNDOR ILDIKÓ: A tanító névnapi köszöntése Bődén

Ezt a dalt Barabás tanító úr feleségétől tanulták meg az isko­lások, majd a későbbiekben szájhagyomány útján ismerkedtek meg vele az újabb és újabb nemzedékek. Néhányan arra is emlékeznek, hogy mindannyiuk nevében egyvalaki prózában elmondott jókíván­ságokkal is köszöntötte Barabás Józsefet. Amikor a köztiszteletnek örvendő tanító úr nyugdíjba ment, akkor sem maradt abba a névnapi köszöntés. A mindenkori tanító (egészen az iskola mostani pedagógusáig) készítette fel a gyereke­ket az eseményre: kenyeret hozatott velük és a hagyományos idő­pontban, a tanítás szünetében küldte át a Barabás-házba a kisdiá­kokat. Korábban az összes gyerek együtt énekelte a köszöntőt, az utóbbi időben azonban már csak egy közülük, mindenki nevében, ezután kezdődött a mézosztás. (A köszöntő szövege és dallama majdnem teljesen a feledés homályába merült: a számos megkér­dezett közül mindössze kettőnek sikerült felidéznie.) A gyűjtés utolsó pillanataiban figyelemre méltó adatra buk­kantam a kérdéssel kapcsolatban. A szokás legkorábbi formájára egyedül a Barabás családhoz nagyon közel álló Csentericz Balázs emlékezett. Elmondása szerint a mézosztás eleinte nem József-na­pon volt, hanem a mézszüret kor, vagyis amikor a méhészkedő Ba­rabás József kipörgette a mézet. (A méhészkedést ő honosította meg Bődén.) Később lett köszöntő szokás a mézszüret megünneplé­séből, amikor a névnap alkalmából kaptak mézet a kenyerükre a diákok és köszöntötték Barabás Józsefet a fent idézett dallal. A névnapi köszöntés gyakorlata egészen addig élt, amíg Bara­bás tanító úr el nem költözött a faluból. Összegzésül a következőket lehet megállapítani: — a tanító kezdeményezésére az iskolában mézes kenyérrel ünnepelték meg a mézszüretet; — a későbbiekben a mézosztás a tanító névnapjához kötődött, olyan intenzíven, hogy az eredeti tartalom emléke teljesen elhomályosult; — a mézosztáshoz, a szokás által betöltött szerep megváltozá­sával, az új funkciónak megfelelő mozzanatok tapadtak: névnapi köszöntő dal, jókívánságok; — az új funkcióval felruházott szokás rendkívül életerősnek bizonyult (tiszteletadás); 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom