Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALOGH BALÁZS: Bödei betyárhagyományok

és fogták el Csapahegyen, Salomvár mellett."

4 Egy Kisgyerek Jóskáról szóló betyárdalt GÖNCZI FERENC jegyzett fel Bődén: Kisgyerek Juóska fölü a lováro; Azon rojtos hiét szié gatya, Azon rojtos hiét szié gatya, Libeg-lobog rajta. Nyisd ki ruzsám, nyisd ki, Ablakod fiuktyát, A Kisgyerek Juóska mast vezeti Szürke paripáját. Fújd e juó szié, fújd e Hosszi útnak porát, Mast vezetik a Kisgyerek Juóska Szürke paripáját,

5 A környékbeli menőtökről szóló egyéb történetek ma már jórészt feledésbe merültek, de azt a történetet, amely három menös elfogatását meséli el, még ma is ismerik: ,JEgy katonafogók elöl menekülő ember ment be a kocsmába. Ott történt ez az eset. Bement oda három menös. Leünek a menősök, bemegy két pandúr. Kérdezték a pandúroktú a menősök: Nem vattok éhesek? De bizon! Hozzanak egy tál húst! Hoztak. Nem sótlan? De az! Hozzanak sót! Hoztak, az egyik pandúr belemarkót, a szemébe vágta a menősöknek, így fogták el üket."

6 Valószínű, hogy Bődén és környékén csak kisebb méretű volt a betyárok tevékenysége, mert a megkérdezettek az említett néhány történeten kívül mindig azt emlegetik, hogy: ,JBár vótak menősök a zalaszentmihályfai erdőben is, de jobban a Bakonyban vótak." A Bakonyban zsiványkodott szerintük Sobri Jóska, Rózsa Sándor, Bogár Imre, Savanyó Jóska és Patkó Bandi. Ezekről a bakonyi betyárokról a ma élők már nem tudnak mesélni, de SZENTMIHÁLYI IMRE egyik, 1868-ban született adatközlője még felidézett egy történetet Patkóról, aki bosszút állt az őt katonákkal kerestető grófon: bba az üdőszakba adót nem is igen szettek, mer elhorták a menősök. Elmentek a szegvári Fak grófho is, akkor aztán keresték a grófot, de nem vót 135