Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

HÁLA JÓZSEF – HORVÁTH GYULA: Adalékok Böde megismeréséhez

I ADALÉKOK BÖDE MEGISMERÉSÉHEZ Összeállította HÁLA JÓZSEF és HORVÁTH GYULA A falu nevéről A falu nevének etimológiája Böde 'helység Zala megyében' [1407: Bede: Csánki 3: 34]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1214/1550: Beszn. (VárReg. 329.). Az alapjául szolgáló szn. a Benedek becéző alakja. (Pais: MNy. 7: 170; EtSz. I: 354 Benedek a.; Varga: Bee. * 28; Kázmér: Falu 295.) — Vö. Bedő.

1 * 4. Helységneveink keletkezésében igen nagy szerepet játszott a birtoklás ténye, tehát az, hogy kié volt a falu, illetőleg, hogy ki volt az első birtokos a faluban. a. Nyelvi eszköz a puszta személynév. [...] Böde (1407: Bede) l-f A „Bede" mint falunév Zalában és az ország más részein Bede. (Bedefalva.) Bede. (1407: Dl. 36656; 1413—22: Gyömrői lit. XXIII. 1. 44.', 1420: U. o. XXIII. 1. 41.) Bede. (1513: Dl. 32206.) Fernekág mellett sorolja föl az adólajstrom. A Fideiussor, Bedei s Gyerek nevű egy-telkes nemes családok lakták ekkor. Hihetőleg e helységnek felel meg az 1429-ben fölmerülő: Bedefalwa is. (Zalai okit. II. 463.) Ma Böde, Z.-Egerszegtől nyug. 11