Sári Zsolt: Gazdálkodj okosan! Skanzen Örökség Iskola 11. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Talajhasználat A talaj kialakulását és használatát az éghajlati és domborzati viszonyok befolyásolják. A talaj minősége a szakszerű mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítással nem romlik. E tekintetben megújuló/megújítható természeti erőforrás, ugyanakkor korlátozottan áll rendelkezésre és pusztul. Nagy értékű talajfelületeket használunk évente ipari, lakásépítési, úthálózati célokra. Komoly veszélyt jelentenek a városok és nagyobb ipari létesítmények, melyek felfalják a talajt, a környezetet is szennyezve hulladékaikkal és szennyvizeikkel. A házak, gyárak, hidak, utak, csatornák gyakran megváltoztatják a földalatti természetes vízfolyásokat és a talajvízszintet. A szakszerűtlen talajhasználat (művelés, trágyázás, növényvédelem] szintén erózióhoz, talajpusztuláshoz vagy talajszennyezéshez vezethet. A talaj tehát a levegőhöz és vízhez hasonlóan védelmet igényel. Műtrágyázás Közismert, hogy a hagyományos műtrágyák alkalmazása jelentős környezetkárosító hatásokkal járhat. Ezek a műtrágyák a kijuttatást követően rövid időn belül feloldódnak a talajban, s a leadott tápanyagoknak viszonylag alacsony a hasznosulása. 1840-ben Justus Liebig német vegyészprofesszor kísérleteinek eredményeként a növényeket elkezdték különféle tápelemekkel ellátni, így sokkal nagyobb termésátlagokat tudtak elérni. A módszer árnyoldala hamar kiderült: a növények ellenálló képessége lecsökkent, a növényi élet belső egyensúlya felborult. Az I. világháború után az addig hadianyagokat gyártó üzemek elkezdtek a mezőgazdaságban alkalmazható nitrogén hatóanyag tartalmú műtrágyákat gyártani. Ezek alkalmazásával a hozamok jelentősen megnövekedtek. A szocialistakapitalista versengés a mezőgazdaság erőltetett fejlesztésében is megnyilvánult. A termés növeléséhez nagy menynyiségű műtrágya és növényvédő szer kellett. Mivel a magyar állam alacsony áron biztosította, indokolatlanul megugrott a műtrágyák és a növényvédő szerek használata, amely komoly környezeti károkat okozott közvetlenül a talajban, közvetetten pedig az élelmiszerek által a lakosság egészségében. Mit tehetsz te otthon? Ha családi házban élsz, a kiskertben, ha városi társasházban, a balkonon vagy csak az ablakban kis ládákban termelhetsz finom zöldségeket, például uborkát, paprikát, paradicsomot, vagy hasznos és szép gyógy- és fűszernövényeket. Ha nincs kiskerted, először be kell szerezni cserepet vagy faládát, de használhatsz régi edényeket is. Az alján legyen lyuk, hogy a felesleges víz el tudjon belőle távozni. A láda aljára tegyél cserépdarabokat, vagy kisebb köveket, így megakadályozhatod, hogy a lyukakon keresztül kimosódjon a talaj! A föld tápanyagtartamát folyamatosan pótolni kell, ehhez használj komposztból származó humuszt, vagy szerves trágyát! Szükséged lesz kisméretű ásóra, vagy éppen egy kétfunkciós szerszámra, aminek egyik felén kisásó, a másikon villás ágú eszköz található. Igy egy szerszámmal lazíthatod fel a talajt vagy húzhatsz barázdát a magoknak. Öntözésre legjobb az esővíz, amit te magad is összegyűjthetsz. Bár sokan úgy gondolják, a városban szennyezettebb az esővíz is, ez elsősorban arra a csapadékra vonatkozik, amely már érintkezett a burkolattal. Természetesen akár a termését, akár a levelét fogyasztod a növénynek, célszerű felhasználás előtt megmosni. Zöldtrágyázás a Rendek Ökotanyán, Kerekegyháza-Kunpuszta Palánták lyukas lavórban